ITexec

kerelem2.jpg
Forrás: ITB
Azonnali fizetés

A komótos szakasz

„És mondd, ha átutalom az esedékes gázszámlám összegét nektek, akkor rögtön, vagyis tíz-húsz másodperc múlva már hívhatom is az ügyfélszolgálatotokat, hogy megtudjam, látják-e ők, hogy az utalásom megérkezett?” – tettem fel a kérdést jóismerősömnek, aki széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a közművek informatikájáról, és most is éppen egy ilyen intézmény sorait erősíti. Válasza nem lepett meg nagyon.

Az azonnali fizetésről szóló sorozatunkra felkészítő beszélgetéseim egyik leginspirálóbbja követte a bevezetőmben idézett kérdést. Jóismerősöm így kezdte a válaszát: „Szeptemberben már beszélgettünk erről.” Hamar világossá vált számomra, hogy az azonnali fizetés egyelőre csak bizonyos fizető–kedvezményezett kombináció esetén mondható end-to-endnek. Olyan kedvezményezettek esetében, amelyek nagyszámú ügyféllel állnak kapcsolatban, az „azonnali” azt jelenti majd, hogy a fizetők küldeményei öt másodperc alatt érkeznek meg a kedvezményezetti bankszámlákra, ott azonban jól megpihennek, hogy aztán szép komótosan jussanak el a belső feldolgozó rendszerekbe, az ügyintézőhöz.

Egyelőre ugyanis az imént körülírt kedvezményezetti kör az eddig megszokott módon, a nap végén kapja meg a bankjától (bankjaitól) az aznapi beérkezésekről szóló információköteget – és nem látom jelét annak, hogy ez megváltozik a jövőben. Az azonnali fizetés bevezetésével a „nap végén” nem értelmezhető, ezért, szerintem, az érintettek majd megegyeznek egy új átadási időpontban és-vagy frekvenciában, vagy hagynak mindent úgy, ahogy eddig volt. Ahhoz tudniillik, hogy megvalósuljon végpontól végpontig az azonnali fizetés ilyen összetett környezetben is, a bank-kedvezményezett kapcsolatban fejlesztésre lenne szükség. És egyelőre úgy tűnik – nemcsak nekem, hanem a kedvezményezetti oldal nem egy szakemberének is –, hogy nincs is szükség arra, hogy a bank–kedvezményezett közötti úton felgyorsuljon az információáramlás.

Amit tehát hiányolok, pusztán az architketúrát vizsgálva, arra – ismét használom a szót: – egyelőre nincs igény. Sokat törtem a fejem, de nem tudtam olyan forgatókönyvet kiötleni, ami miatt a végpontól-végpontig azonnali fizetés a szóban forgó kedvezményezetti kör (nagyvállatok, közmű cégek, olyan vállalkozások, intézmények, amelyek esetében a bankszámlainformáció nem valós időben válik érhetővé az ügyintézők számára) és ügyfelei esetében életbevágóan fontos lehetne.

Jóismerősöm szerint fontos és az ügyfélélmény szempontjából lényeges javulás érhető el a jövőben – például a közművek gyakorlatában – az azonnali fizetés keretében megvalósítható fizetési kérelemmel. A sorozatunk első cikkében említett és idézett MNB-dokumentumban („Az azonnali fizetési szolgáltatás működési modellje Magyarországon”, MNB, 2016. december) ez áll a fizetési kérelemről:

„Az azonnali fizetési műveletek indításához kapcsolódóan fizetési kérelem típusú üzenetek küldhetőek. Ezzel az üzenettel a kedvezményezett elküldhet a fizető félnek a tranzakció indítását megelőzően minden olyan információt, ami a tranzakció elindításához és a kedvezményezett oldalán annak feldolgozásához szükséges lehet. A fizetési kérelem célja, hogy ezekkel minimálisra csökkenthető a fizető fél oldalán a fizetési megbízás létrehozásához szükséges manuális beavatkozási igény. Mivel megoldható lehet, hogy az összes szükséges adatot megkapja a tranzakció jóváhagyásához és elindításához használt felületre a fizető fél, ezek ellenőrzését követően jóváhagyhatja az automatikusan létrehozott fizetési megbízást és elindíthatja a tranzakciót. A fizetési kérelmet tartalmazó üzenetek struktúrájának miden szolgáltatónál meg kell egyeznie annak érdekében, hogy az összes, ilyen szolgáltatást nyújtó intézmény fel tudja dolgozni a kérelmeket. A kérelmek kiszámítható kezelése érdekében azok lebonyolítására az azonnali fizetési műveletekhez hasonló szabályok vonatkoznak. Így a kérelmeket a kérelem indítójának szolgáltatójához való beérkezéstől 5 másodpercen belül el kell juttatni a fizető fél szolgáltatójáig, ott pedig haladéktalanul elérhetővé kell tenni azt a fizető fél számára. Az elérhetővé tételről 5 másodpercen belül visszajelzést kell küldeni az indító szolgáltatóig. A fizetési kérelmek feldolgozásában nem csak pénzforgalmi szolgáltatók vehetnek részt, ilyen szolgáltatást más típusú intézmények is nyújthatnak. A kérelem alapján elindított fizetési műveletet az adott tranzakció szabályai szerint kell lebonyolítani. Az ilyen szolgáltatást nyújtó intézményeknél a fizetési kérelmek feldolgozását az azonnali fizetési műveletekhez hasonlón folyamatosan valós időben kell biztosítani.”

Halkan jegyzem meg, hogy a fizetési kérelem nem ismeretlen hazánkban. Ha a havi rendszerességű számláimat gyorsan végig tekintem, akkor emailben vagy appban érkező „kérelem”-re reagálva fizetek már most is egy biztosítónak, továbbá három távközlési vállalatnak – a bankkártya adataim megadásával. Az azonnali fizetés rendszere azt ígéri, hogy fizetési kérelemre reagálva egy szimpla jóváhagyással, tehát adatok hosszas bepötyögése nélkül és 5 másodperc alatt utalhatom majd át például a közüzemi számláimat.

Már csak az a kérdés, hogy ezután a befizetésemről szóló információk mikor jutnak el a kedvezményezett belső feldolgozó rendszereibe, ügyintézőihez.

(Folytatása következik.)