Road

30_1.jpg
Forrás: ITB
Nyílt forráskódú szoftverrel is lehet pénzt keresni

Bizalom és felhasználói bázis eladó!

Több modell is létezik a nyílt forráskódú szoftverek kereskedelmi használatára. A gazdasági sikerhez kritikus tömegű felhasználói bázis és lassan felépíthető hitelességre van szükség. A pénz meg csak megtalál valahogy.

Ha nem lenne a nyílt forráskód vagy az ingyenesen használható alkalmazások tömkelege, akkor valószínűleg ez a cikk sem született volna meg: a levelezésem egy része ingyenes (értsd: adatokkal fizetett) Gmail-fiókban történik, és ha mélyebben leásnánk, a Microsoft Outlookos, céges munkafelület mögött is biztos találhatnánk egy open source megoldást valamely szerveren. A nyílt forráskódú szoftver népszerűségének növekedésével a fejlesztők egy alapvető egzisztenciális kérdéssel szembesülnek: hogyan csináljunk pénzt abból, amit egyébként ingyen adunk?

Első körben, ahhoz, hogy bármely nyílt forráskódú szoftver gyártója bevételi forrásokon gondolkodjon, két fontos feltétel kell. Az adott megoldásnak a lehető legtöbb felhasználóval kell rendelkeznie. A nagy számú felhasználónak csak kis (gyakran egyjegyű) százaléka hajlandó egyáltalán fizető ügyféllé válni, így minél nagyobb a felhasználói bázis, annál biztosabb az üzleti modell.

Miután megvan a kritikus tömeg, a hitelesség megszerzésére és fenntartására kell törekedni. Erre a hitelességre könnyebb felépíteni a marketing- és értékesítési folyamatokat. Ha ez a hitelesség megvan, akkor ez azt is jelenti, hogy bármely kérdés esetén a közösség tagjai ehhez a szereplőhöz fordulnak támogatásért, tanácsért.

Patreon, a nyílt fejlesztők támogatója

Ha valaki keresett, nyílt forráskódú fejlesztésen dolgozik, akkor adományokból is eltarthatja magát – ennek egyik népszerű formája a Patreon oldalon keresztüli egyszeri vagy folyamatos támogatás. Nem igazán nevezhető üzleti modellnek, mert eddig csak egyvalakinek sikerült elengedő havi adományt összegyűjtenie ezen az oldalon. Evan You-ról van szó, aki a havi 16 ezer dollárnyi adományokból azt is megengedhette magának, hogy egy fejlesztőt is felvegyen népszerű, Vue.js platformja fejlesztéséhez.

Támogatás

A RedHat modellben maga a szoftver ingyenes, azonban mellé szolgáltatások sorát lehet megvásárolni, kezdve a telepítési, konfigurálási, integrációs szolgáltatásokkal egészen az oktatásig, hibajavításig stb. A vállalatok nagy részében nincs meg az alapos tudás a nyílt forráskódú megoldás üzleti integrációjához, ezért van a hiteles és nagy felhasználói bázissal rendelkező megoldásoknak ezen a téren bevételszerzési lehetőségük.

Hosszú távon ebben a modellben találunk pár növekedést akadályozó tényezőt. Például a támogatás gyakran rengeteg manuális munkával jár, ami csökkenti az üzleti hasznot. A modell méretezése sem egyszerű, mert a támogatási feladatok vállalatonként mások, nem gyakran ismétlődnek. Harmadjára a vállalat a saját maga által fejlesztett nyílt forráskódú megoldással kerül szembe, hiszen, ha az alapterméket fejleszti és teszi egyszerűbbé, akkor a bevételt biztosító támogatástól esik el. A tapasztalat is azt mutatja, hogy ha a modell híresen alacsony konverziós rátát ér el, jellemzően a felhasználói bázis alig egy százaléka hajlandó fizetni támogatásért.

Ez pedig érthető is. Támogatásért akkor fizetünk, ha a projekt eléggé komoly és fontos szerepet tölt be a vállalat életében. Ha viszont ez a megoldás ennyire fontos a cég számára, akkor hosszú távon házon belül fejlesztjük ki a megoldás támogatásához szükséges kompetenciát, ezzel párhuzamosan meg leépítjük a külső szolgáltatást.

 

Felhő alapú szolgáltatások


A modell annyira népszerű, hogy még maga az Amazon is megirigyelte, és egy sor, mások által fejlesztett nyílt forráskódú szoftverre alapozva kínál rengeteg szolgáltatást – pénzért. A szolgáltatást életre hozó üzleti probléma pedig egyszerűen érthető: a vállalatoknak szükségük van biztonságos szoftverkörnyezetre, ahol új megoldásaikat gond nélkül futtathatják, újdonságokat kipróbálhatják anélkül, hogy a háttérmentéssel, az újabb verziók telepítésével, az esetleges leállásokkal kellene foglalkozniuk. Az amerikai felhőóriás sorra építi be szolgáltatásaiba az ingyenes megoldásokat anélkül, hogy ebből a fejlesztői közösségnek bármit is visszacsorgatna. A viták, látványos szakítások és feszültségek oda vezettek, hogy újabb üzleti modellek alakultak ki.

Korlátozott licencek A korlátozó modell jogi alapot szolgáltat a nyílt forráskódú felhasználóknak, hogy fizessenek a használatért. Az általános felhasználási feltételekben szándékosan nehézkesen, ködösen fogalmaznak, hogy ha valaki valós termelésben használja az adott szoftvert, akkor a saját jól felfogott érdekében fizessen. A modellt kifejezetten az Amazon által meghonosított gyakorlat miatt találták ki. Hátránya, hogy elriasztja a felhasználókat, hiszen sok vállalatnál kifejezetten tiltják a jogi bizonytalanságot keltő megoldások használatát.

Nyílt mag Ez a pénzszerzési modell egyben a legnépszerűbb a nyílt forráskódú vállalatok körében. Az elképzelés egyszerű: a kód nagy része, a fontos mag, továbbra is nyílt forráskódú, szabad felhasználású marad, míg egy kisebb (a vállalati felhasználókat érdeklő) rész viszont már csak zárt rendszerben érhető el. A fejlesztő vállalatok ezeket modulokba vagy szolgáltatásokba csomagolják, a nyílt forráskódú rendszer felhasználói interfészként működik, avagy külön vállalati verziókat értékesítenek. Ennek a modellnek a használatával a rendszer magját nagyon liberális feltételek mellett adják a felhasználóknak, míg a vállalati funkciók értékesítése pénzt hoz. Ezzel a modellel is kivédhetők a nagy felhőszolgáltatókhoz hasonló opportunista ingyenélők is.

A modellben a legnehezebb az ingyenes és fizetős funkciók egyensúlyának kialakítása: ha túl sok az ingyenes, senki sem fizet pénzt a többiért, míg ha túl kevés, akkor kevés felhasználó kezdi el használni, és a termék nem éri el a „kritikus tömeget”. Ugyancsak kihívást jelent egymástól szeparáltan kezelni és fejleszteni az ingyenes és a fizetős verziókat, miközben a szabadúszó fejlesztői közösség érthetően az ingyenes rész fejlesztésében venne részt. Ezt a megközelítést követi a hibrid licenc modell is, ahol azonban az egész kód nyílt forráskódú, az üzleti funkciók csak a licenc megvásárlása után aktiválható.