Path

14_1.jpg
Forrás: ITB
Ötlettől a magvetésig

Kibervédelmi inkubátor várja a szakma talentumait

Úttörőnek lenni valamiben mindig irigylésre méltó kiváltság, és egyben hatalmas megmérettetés. Az OXO Labs meglépte azt, amitől sokan tartanak: belevágott az ismeretlenbe, kiberbiztonsági inkubátort indított. Tette mindezt Közép- és Kelet Európa első ilyen jellegű cégeként, azért, hogy kitörési pontot nyújtson a fiatal talentumoknak.

Magyarország kétségkívül több ízben is felkerült már az informatikai és a kibervédelem térképére, a szóban forgó inkubációs programnak köszönhetően pedig jó ideig ott is marad. S noha több tucatnyi mentorálást és befektetést nyújtó szolgáltatás érhető el országhatáron belül is, a kibervédelmet célzó inkubátorból Közép- és Kelet-Európában nincs több. Egyedülálló mivoltát azonban mégsem csak ez adja, hanem az a projekt mögött álló csapat, amely több éves befektetői tapasztalatát a szakma iránti szenvedéllyel és lelkesedéssel megfűszerezve útjára indította az OXO Cybersecurity Labot. Szokták volt mondani, hogy ha egyszer beindul egy biznisz, nincs megállás. Nem volt ez másképp a kibervédelmi inkubátor esetében sem, amely nemcsak a jelentkezőket vonzotta, hanem a szakma nagyjai is hamar felsorakoztak mögötte. A piac egyszerűen megérett rá, és csak az alkalomra várt.

 

Sikerszámba menő exit, megérett piac és az indulás tanmeséje

„A kiberbiztonsági kérdéskör épp olyan téma, amelyben egy magyarországi startup hasonló esélyekkel versenyezhet, mint bárki más, hiszen a technológiai és üzleti tudáson kívül nem igényel egyéb érdemi előfeltételeket. A piac ráadásul olyannyira egységes és globális, hogy szinte bárhonnan hasonló esélyekkel érhető el. Emellett az a szerencsés egybeesés, hogy ilyen speciális területeket egyszerre kerestünk mi, mint befektetők, és közben ezzel egy időben termelte ki a szakma azokat a szakértőket, akikben ugyancsak felmerült hasonló specializált programok indításának lehetősége” – mondta Oszkó Péter, az OXO Cybersecurity Lab alapítója és mentora.

Oszkó Péter, OXO Cybersecurity Lab
Oszkó Péter, OXO Cybersecurity Lab

Krasznay Csaba, a kiberbiztonsági inkubátor programvezetője szakmai és geopolitikai oldalról közelítette meg a kérdést. Azért látja elérkezettnek az időt, mert egyrészről számos olyan biztonságpolitikai kihívás van jelen nap mint nap, amire a piacnak reagálnia kell. Másrészről pedig azért, mert a szakpolitikai is ebbe az irányba halad. „A kiberbiztonsági területen nemrég voltak olyan sikeres exitek, melyeknek köszönhetően felszabadult egy hatalmas tudásbázis a magyar piacon, amit nem akarunk elveszíteni. Sokkal inkább vissza szeretnénk forgatni olyan fiatal és innovatív vállalkozásokba, amelyek hasonló sikereket tudnak befutni a jövőben” – tette hozzá a programvezető.

Sőt, a felszabadult tudáskészlet egy új helyzetet is teremtett, hiszen ezáltal „sok olyan terület nyílhat meg, ahol a kiberbiztonság még nem volt fontos. Keressük az új területekre fókuszáló kiberbiztonsági megoldásokat, jó példa erre az ipari automatizálás kibervédelme” – egészítette ki a fentieket Illés J. Gábor, a Cybersecurity Lab ügyvezetője.

 

Van új a nap alatt: ötletek kibervédelemre szabva

Krasznay Csaba, OXO Cybersecurity Lab
Krasznay Csaba, OXO Cybersecurity Lab
A kezdeményezés bejelentése április végén zajlott, az ütemterv következő lépése pedig a beérkező projektek szelektációja és a potenciális partnerek felkutatása volt. Maga a képzési program, az inkubáció kezdési időpontja szeptemberre volt kitűzve – ennek eredményéről fél év elteltével érdemes beszélni. Az viszont már most látszik, hogy a felkarolt ötletekben van potenciál, ugyanis az egyik inkubációs folyamatban lévő megoldásra már piaci érdeklődő is akadt.

„Az alapterv 3-5 csapat inkubációjáról szólt, és ahhoz képest, hogy most indultunk a régióban, már van négy csapat, akikkel tudunk foglalkozni. Ez önmagában is siker” – mondta Illés J. Gábor.

Ami pedig a programba került projekteket illeti, van egy etikus hekkelést célzó csapat, akik egy olyan technológiai megoldáson dolgoznak, ami a különböző sebezhetőségi vizsgálatok és sérülékenységvizsgálatok egyszerűbbé és jobbá tételét célozza.

A másik projekt kimondottan a szülőknek és gyerekeknek szól. Utóbbi – szemben a „parenting control”-lal – a gyerekeket készíti fel a digitális tér önálló használatára, rajtuk keresztül pedig a szülőket is. A harmadik csapat hosting szolgáltatásban utazik, és egy sokkal komolyabb szolgáltatási csomagot nyújt, mint a piacon elérhetőek. Kifejezetten a kis- és közepes vállalkozásokra fókuszál, és a célja az, hogy minden compliance és törvényi megfelelés teljesíthető legyen már a hosting kezdetétől. Ez utóbbi iránt érdeklődött is egy befektetési csapat.

 

Nulláról a globális piacra

„Azt tapasztaltuk, hogy az általános inkubáció nem feltétlenül vértezi fel minden tudással az induló startupokat. Egy ötletembernél ugyanis nem azok a legkritikusabb hiányosságok, hogyan kell céget alapítani, pénzügyi tervet írni vagy épp sales tárgyalásokat szervezni, ráadásul ezeket az információkat ma már számos csatornán lehet megszerezni. Ezzel szemben a szektorspecifikus tudás és tapasztalat pótolhatatlan, egy ilyen támogatást nyújtó inkubációs programmal lényegesen messzebbre lehet eljutni” – tette hozzá Oszkó Péter.

Illés J. Gábor, OXO Cybersecurity Lab
Illés J. Gábor, OXO Cybersecurity Lab
A mélyszakmai mentoráláson túl, ugyanis az üzleti és piaci ismeretek formálására is szükség van, mert anélkül a jó ötlet csak ötlet marad. „A tehetség a képesség itt van, de hogy miként lehet ezt átváltani piaci sikerekké, az a tudás hiányzik. Épp ezért az inkubációs program célja többek közt az, hogy ha valakiben megvan az az elszántság, hogy az ötletét termékké kovácsolja, akkor ebben nemcsak szakmai segítséget fog kapni, hanem komplett tudástranszfert is arra vonatkozóan, miként építsen fel egy céget a nulláról” – fogalmazott Krasznay Csaba.

Sok esetben nem az a kérdés, hogy valaki „A” vagy „B” protokollt használjon. Sokkal inkább az, hogy például milyen kihívások állnak előttük; ki számít konkurenciának; milyen elvárások vannak az adott termékkel kapcsolatban, egyszóval, miként működik az egész folyamat – véli Illés J. Gábor.

Mindezeken túl van még egy tényező, amit nem szabad kihagyni a számításból, mégpedig az adott szektor tökéletes megismerését. „Nagyon fontos, hogy a kezdő vállalkozás a saját szakterületén is rendelkezzen minden támogatással és szükséges tudással, ahogyan az is hangsúlyos, hogy iparági mentorokkal tudjon együtt dolgozni. Ugyanis azok a cégek a legsikeresebbek, amelyeket nemcsak inkubálni és mentorálni tudunk, hanem azok, akik a konkrét iparágban olyan szereplőkkel kapcsolódik, akik a legjobb lehetőségekhez tudják juttatni őket” – mondta Oszkó Péter.

 

Elszántság nélkül nincs jó pitch

Ami a kritériumokat illeti, az inkubációra jellemző ötletgazdák, vállalkozások vagy startupok háromlépcsős folyamaton mennek keresztül. Nem feltétele a jelentkezésnek, hogy már meglévő prototípussal, lezárt üzleti évekkel rendelkezzenek. A csapatoknak először is egy online felületen kell megfogalmazniuk az ötletüket, bemutatni a tagokat, és meghatározni magát az üzletet. Ezt követi a videóinterjú, vagy ahogy a startup világban nevezik, a pitch. Itt a jelentkezőknek minden verbális és meggyőző erejüket latba vetve szóban is be kell mutatniuk az adott terméket vagy szolgáltatást, amellyel az inkubációs programba szeretnének kerülni.


„El kell hitetniük velünk, hogy célszerű az adott ötlettel foglalkoznunk. Nekünk pedig ki kell szűrnünk a rendelkezésre álló információból azokat a lehetőségeket, amelyek tényleg többek, mint holmi ötletelés, és van bennük fantázia” – mondta Krasznay Csaba.

A harmadik kör a személyes találkozó, ahol „orientáló kérésekkel megpróbáljuk kitalálni, hogy biztos az első megközelítés-e a legjobb vagy érdemes egy kicsit más nézőpontból szemlélni, és átgondolni azt az eredeti ötleten keresztül” – egészítette ki a programvezető.

Illés J. Gábor a jelentkezők esetében a csapat mivoltát hangsúlyozta ki. Szavaival élve az elhivatottság az egyik legfontosabb, amivel rendelkeznie kell a pályázóknak. Oszkó Péter hozzátette: „Egy startupot végig vinni a nyereséges cég fázisáig az egy folyamatos túlélőgyakorlat, és ez egy olyan személyiséget igényel, aki nem ijed meg a nehézségektől, akadályoktól.”

Kívül tágasabb: nemzetközi vagy hazai piacot célozzunk?

A kiberbiztonságban debütálni készülő vállalkozások, a sikeres inkubáció után jó eséllyel pályázhatnak a globális színtéren való tevékenykedésre. Hiszen egy olyan piacról van szó, ahol értelmét veszti arról beszélni, hogy valaki csak Magyarországra fejlesszen.

„Olyan szűk, olyan kicsi a magyar piac ezen a speciális szaktudást igénylő területen, hogy matematikailag nem jön ki az, hogyha valaki vállalkozást akar építeni és tőkét akar bevonni, de közben csak magyar piacra szeretne fókuszálni. A technológiai piac jóval globalizáltabb, mint bármelyik másik. Itt a befektetői pénzből csak úgy lehet nagyot növekedni, ha valaki képes tovább látni az országhatárokon. A kiberbiztonság meg pont ez a terület” – részletezte Oszkó Péter.

Ráadásul vannak olyan termékek a piacon, amelyek esetében csupán néhány vállalat jöhet egyáltalán szóba, mint potenciális ügyfél. „Ha egy ilyen ötlet megtalál minket az inkubátorban, akkor nem releváns a magyar piac, még reprezentatív mintának sem. Véleményem szerint is globális skálán kell gondolkodnunk” – mondta Illés J. Gábor.

Nem szabad elfeledni a BalaBit sikertörténetét sem. Krasznay Csaba szavaival élve: sokan pont amiatt kerültek be a mentori körbe, mert felszabadult a szakértelem, aminek nagy részét be tudták csatornázni az OXO-hoz.

Szaktekintélyek és a formálódás ára

Az inkubátorprogramban részt vevő csapatok minden lépését a szakma nagyágyúi figyelik. Többek közt a BalaBit alapítója, Schneider Balázs, a Search-Lab alapítója, Hornák Zoltán, vagy épp Keleti Arthur, az ITBN megálmodója, de a mentorok közt megtalálható Csertán Ákos és az X Labs alapítója, Kovács Péter is.

Az elismert szaktekintélynek számító mentorok felsorakoztatásán túl az is cél volt, hogy egy olyan szakmai műhely jöjjön létre, ahol a szóban forgó mentorokkal és a Cybersecurity Lab alapítóival karöltve lehessen együtt gondolkodni, és ebből a tudáskészletből az inkubáltak is részesüljenek.

S mit jelent mindez a gyakorlatban, anyagi vonzatban? „Ötletfázistól a befektetésre alkalmas vállalkozás elindításáig az inkubáció standart módon, általában 3-5 százalékos részesedést jelent, ez mindenhol így van. A későbbi fázisban ezt követhetik már a konkrét befektetések is, ez esetben pár százezer eurós összegről lehet tárgyalni, az úgynevezett magvető korai fázisú befektetőkkel” – zárta gondolatait Oszkó Péter.