Path

Molnár András, Portfolion
Molnár András, Portfolion
Forrás: ITB
Jöhetnek a nagy sztorik

Idén több példát látunk majd 10 millió euró feletti tőkebevonásokra

Érezhetően nőtt a magántőke részesedése az elmúlt időszakban a hazai startup-ökoszisztémában Molnár András, a PortfoLion vezérigazgatója szerint. A szakember az ITBUSINESS-nek adott interjúban elmondta, hogy idén több magyar startup is tízmillió euró fölötti tőkebevonást valósíthat meg és elárulta azt is, hogy számíthatunk-e a LogMeInhez hasonló, nagy sztorira.

– Aki követte a hazai startup-ökoszisztémából érkező híreket az elmúlt egy évben, annak úgy tűnhet, hogy tavaly is rengeteg forrás állt rendelkezésre. Befektetői szemmel is így látod a helyzetet?

– A rövid válaszom mindenképpen az, hogy igen. Jelenleg a piacon vannak a közvetlen állami források, amelyeknél nemcsak az alapban lévő pénzt adja az állam, de az alapkezelő is állami tulajdonban van. Emellett vannak a privát alapkezelők, amelyek állami és európai uniós tőkét is használnak, ez azonban már társul a magántőkével, a harmadik csoportot pedig a teljesen privát forrásokat kezelő alapok adják. Most az a helyzet, hogy ez a három csoport összességében bődületesen nagy pénzt tud megmozgatni. Ezért nem is annyira az a kérdés, hogy van-e forrás, hanem hogy mennyire tudja megtalálni a tőke az igazán ígéretes startupokat. Ma Magyarországon nagyon nagy a szórás az egyes alapkezelők által kiépített portfóliók minősége között.

– Sokszor hallani azt a véleményt, hogy főleg uniós és állami forrásokra építhetnek a hazai startupok. Szerinted ez mennyire igaz, mennyire lehet egészséges ez a helyzet a piacon és látszik-e pozitív előrelépés a magántőkére építő alapok körül?

– Az elmúlt időszakban határozottan nőtt a magántőke részesedése. A fontosabb kérdés ugyanakkor nem az, hogy állami vagy uniós pénz van-e az egyes alapokban, hanem hogy a nem teljesen privátnak minősülő források esetében mennyire érvényesül az a modell, amely a magántőkénél igen, amikor a tőkét biztosítók átadják a döntés jogát az alapkezelőnek. Vagyis a kérdés az, hogy tényleg független döntést tudnak-e hozni az alapkezelőnél dolgozó szakemberek. Azt kell mondjam, hogy a PortfoLion számára azok az igazi riválisok, ahol ez a modell működik, vagyis tisztán szakmai alapon, minőségi döntések születnek.

– Befektetői szemmel a múlt évben melyek voltak a legizgalmasabb startup sztorik itthon, illetve milyen területen dolgozó startupok a legígéretesebbek?

– Ha kicsit visszapillantunk az elmúlt két évtizedre, akkor azt látjuk, hogy voltak a 2010 előtti cégek, amelyek nevét mindenki ismeri és komoly sikereket értek el: LogMeIn, Prezi, Ustream. A 2010-2020-as időszakot a JEREMIE alapok uralták és a rendelkezésre álló források fényében lehet olyan érzésünk, hogy több, hasonló történetet kellett volna kitermelnie Magyarországnak. Ugyanakkor azt látom, hogy közvetett módon igen pozitívan hatott a hazai startup-ökoszisztémára. Az elmúlt 1-2 évben ugyanis született néhány olyan, újgenerációs befektetés – amelyekből reményeim szerint néhány nálunk van –, amelyek a megalapozott döntésen alapultak, és a cégalapítók, valamint a mögöttük álló befektetők képességei alapján lényegesen nagyobb esélyük van arra, hogy igazi globális kihívók legyenek és megvessék a lábukat olyan kemény piacon is, mint az Egyesült Államok. Azzal kapcsolatban, hogy mely területeken van esélye a magyar startupoknak azt tudom mondani, hogy főként a technológiaintenzív, nagyvállalati, vagy üzleti felhasználóknak szánt megoldásokban érdemes gondolkodniuk.

– Szerinted mik lesznek a hazai startup-ökoszisztémát idén meghatározó trendek?

– Úgy gondolom, hogy idén több példát látunk majd nagy, 10 millió euró feletti tőkebevonásra, amikor több alapkezelő konzorciuma biztosítja majd a forrást, ráadásul nemcsak hazai, hanem minőségi, külföldi tőke is érkezik majd a magyar startupokhoz. Ilyenre akadt példa már tavaly is, de idén is lehet belőlük néhány, ami azzal is jár, hogy új befektetőket vonz ide, ami természetesen jót tesz az egész hazai piacnak.

– Korábban visszatérő kritika volt a startupperekkel szemben, hogy bár szakmailag felkészültek, de az üzleti tudásuk, ismereteik nem igazán versenyképesek. Ebben történt változás?

– Azt kell mondjam, hogy igazán komoly trendfordulóról, nagy változásról nem lehet beszélni ezen a területen, sokkal inkább arról tudunk beszélni, hogy egy adottságból hogyan tudunk minél tudatosabban előnyt kovácsolni. Vagyis tudomásul kell venni, hogy nem igazán éri meg sales- és marketing-fajsúlyos, B2B-megoldásokat fejleszteni és finanszírozni, hanem inkább a technológiai szempontból komplex kihívásokat megválaszoló cégeket kell célratörőbben fejleszteni.

– Mi volt a PortfoLion számára a legnagyobb kihívás a múlt évben?

– Két dolgot emelnék ki. Több olyan cégünk is van, ahol jelentős árbevétel-növekedés volt, és ez egyrészt jó hír, másrészt ugyanakkor ehhez a fejlődéshez a menedzsmentet is hozzá kell fejleszteni, hogy az ügyfelek kiszolgálása zökkenőmentes legyen. Elmondhatom, hogy a tulajdonostársainkkal együttműködve nagyon sikeresen dolgoztunk azon, hogy ne csak a kívülről is jól látható bevételi számokban teljesítsenek jól ezek a vállalkozások, hanem a belső működésükben is utolérjék magukat, és egyben megalapozzák a jövőbeni növekedést is. A másik fontos dolog, hogy óvatosan haladva fektettünk be új cégekbe, ugyanakkor ezt a megközelítést igazolják az eddigi eredmények, hiszen eddig nem volt elhibázott befektetésünk, nagyon erős portfóliót alakítottunk ki, amelyből egyik vállalkozás sem lóg ki szélsőségesen.

– Milyen tervekkel indultatok neki 2020-nak?

– Ahogy az elmúlt két évben, idén is folytatjuk tovább az építkezést. Lesznek új befektetéseink is, és azt várom magunktól, hogy a cégeink nemzetközi terjeszkedésének támogatására aktív részesei legyünk a nemzetközi tőkebevonásoknak is, amelyek természetesen nagy lépést jelentenek a sikeres exitek megvalósításához. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nincs rajtunk „időnyomás”, így az általunk kezelt 130 millió eurónyi forrást jól előkészített döntések alapján tudjuk kihelyezni.

– A múlt év végén jelentették be, hogy 4,3 milliárd dollárért eladták a Budapestről indult LogMeInt. Szerinted van most olyan hazai startup, amiben ott van a potenciál, hogy ilyen sikert érjen el?

– Szerintem az elvárás már a 2010-2020-as időszakban is hasonló siker elérése volt, és mivel ez elmaradt, általánosságban van egy hiányérzete a piacnak. Sokan úgy látják, hogy megérdemeljük az első unikornisunkat, több világszinten is látható sztorit, amelyek egyelőre elmaradtak. Az utóbbi pár év történései alapján azonban az a megérzésem, hogy lesz ilyen nagy sztori, ráadásul nem csak egy.