Anno/Futurum 2019

94_entrepreneur.jpg
Forrás: ITB
Ilyen a magyar IT-munkaerőpiac

Digitális munkás kerestetik!

Digitális munkásokra van szüksége a kis- és közepes vállalkozásoknak, olyanokra, akik nem feltétlenül rendelkeznek IT-s végzettséggel, de a digitális készségek szintjén magas fokon vannak. A munkabérek emelése a kkv-ktől szívja el a tehetséges munkaerőt, és nem stimulálja a továbbtanulást. A bootcamp jellegű átképzések kiterjesztésével, a tanulás pénzügyi támogatásával lehet a helyzeten javítani.

Az IVSZ 2015-ben mérte meg utoljára a magyar vállalati szférából hiányzó informatikusok számát, akkor 22 ezerre becsülték számukat, azóta sajnos még magasabb lett ez a szám. Azonban nagyon gyakran az IT-snak meghirdetett munkahelyek nem feltétlenül szakirányú képzést, programozási ismereteket feltételez, hanem olyan feladatokat takar, melyet digitális tudással, készségszintű szoftverismerettel meg lehet oldani.

 

Digitális tudásra van szükségünk

Digitális munkásokra van szüksége a mai társadalomnak, és ezt nem azt jelenti, hogy az IT-szakértőkből kellene több – mondja Both Vilmos, az IVSZ elnökségi tagja. Szerinte a mai IT-munkák nagy részéhez nincs szükség IT-s szakemberekre, holott ezeket úgy hirdetik meg. Ehelyett inkább a magas fokú digitális készségekkel felvértezett szakemberekre van szüksége a magyar gazdaságnak, akik a maguk szakterületükön elismertek. A mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben olyan kollégákra van szükség, akik könnyedén tudják használni a digitális eszközöket a maguk szakterületükön, magas szintű szoftverhasználati tudásoknak köszönhetően teszik hatékonnyá a vállalat működését.

Például a karbantartási feladatok ellátására az iskolákban sem igazán rendszergazdákra van szükség – nem is nagyon tudják a költségvetési intézmények megfizetni ezt a szaktudást – hanem olyan képzett emberekre, akik el tudnak indítani egy frissítést a számítógépen, be tudják kapcsolni a projektort, be tudják állítani a wifi-hálózatot. Ezeket a feladatokat az IT-tudással felvértezett szakemberek, mondjuk pedagógusok is el tudják végezni. 

Az emberekre mindig szükség lesz

Tíz év múlva a robotok 20 millió állást szüntetnek meg a gyártás területén – áll az Oxford Economics elemző cég jelentésében. Számításaik szerint minden egyes hadrendbe állított új robot átlagosan 1,6 állást szüntet meg. A munka nélkül maradott, tipikusan alacsony végzettségű emberek a szolgáltató iparban találnak új munkahelyeket – sokan például pont az őket kiváltó robotokat fogják javítani. 

A tanulmány szerint a robotok a társadalmi egyenlőtlenségeket fogják kiélezni. Szerintük ugyanis átlagosan egy alacsonyabb készségeket kívánó régióba elhelyezett robot kétszer annyi munkahelyet szorít ki, mint a nagyobb készségeket elváró munkahelyek esetében.

Ha egy munka többnyire ismétlődő feladatokból áll, akkor nagyobb valószínűséggel végezheti el egy robot. A kreativitást, együttérzést, érzelmi intelligenciát kívánó munkákat továbbra is emberek fogják ellátni. A törvényhozók, üzleti vezetők, pedagógusok feladata olyan munkaerő készségeket fejleszteni, melyek a növekvő automatizációhoz illeszkednek.

Skálázni kellene az átképzéseket

Both Vilmos elmondása szerint a piacon már vannak üdvözlendő képzések, melyek a digitális gazdaság munkaerőjének egy részét kibocsátják – elég, ha a bootcamp jellegű átképzésekre gondolunk. Szerinte ezek működését kellene skálázni úgy, hogy a társadalom minél nagyobb részét ellássa digitális tudással. Az elnökségi tag említett egy szélsőséges példát, a virágkötő vagy fodrász mindig is emberek által elvégzett szakma marad. Azonban az a virágkötő fog tudni kiemelkedni a városban és több ügyfelek magához vonzani, aki megfelelő digitális jelenlétet épít, a digitális marketing eszközeinek segítségével pont az érintett ügyfélkörnek juttatja el üzenetét- hatékonyan hirdet – esetleg befog egy drónt, hogy az elkészített virágokat házhoz szállítsa. Nem kell tudjon programozni vagy rendszereket tervezni, de ha jól bánik a digitális tudásával, akkor versenyelőnyre tesz szert.

 

Azonnali beavatkozás kell

A növekvő IT-szakemberhiány mellett a digitálisan felkészült munkavállalók tömeges hiánya is a magyar vállalkozások (s így a nemzetgazdaság) versenyképességének gátjává vált, ezért az oktatási rendszer minden szintjén (köznevelés, szakképzés, felnőttkori tanulás, felsőoktatás) azonnali beavatkozásra van szükség, egyszerre enyhítve az IT-szakemberek és a digitálisan felkészült egyéb munkavállalók hiányát. 


Az IVSZ a digitális munkaerőhiány enyhítésére kidolgozott akcióterve szerint a munkabérek jelentős emelése nem jelent hosszútávú megoldást. Ez csupán arra jó, hogy elszívja a képzett munkaerőt a kevésbé versenyképes magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoktól. Ugyanakkor kiszorít hatást gyakorol a fejlesztésekre: az egyes ágazatokban a 40 százalékot is elérő béremelkedés miatt egyre több cég mond le fejlesztési tervéről, és emiatt esik el jelentős megrendelésektől.

 

A bérek emelése nem segít

A bérek emelkedése nem ösztönözi a munkavállalókat a képzésben való részvételre, digitális kompetenciák fejlesztésére, hiszen e nélkül is egyre magasabb bért kaphatnak. Emiatt sem a céget sem pedig az alkalmazottak nem kellően motiváltak, hogy továbbképzésre menjenek. Ezek megoldására az IVSZ a Digitális Munkaerő Program végrehajtását javasolja. Rövid távon például a kötelező, fizetett tanulmányi szabadság minden munkavállalónak segít a digitális kompetenciák megszerzésében. Középtávon a költségvetési forrású képzési támogatás az alapkompetenciák pótlására felnőttoktatás keretében elsősorban az írás-olvasás, szövegértés és matematikai, valamint digitális kompetencia hiányosságainak pótlására segít a munkaerő képzésében. 

Akkor lehet sikeresnek mondani a programot, ha a jelenlegi 6 százalékról 15 százalékra emelkedik a felnőttképzésben résztvevők aránya; a legalább alapszintű digitális kompetenciával rendelkezők arányának 70 százalékra emelése a jelenlegi 49,6 százalékos szintről; betöltetlen IT-s állások számának csökkentése legalább 10 ezerrel; betöltetlen, felsőfokú informatikai végzettséget vagy azzal egyenértékű felkészültséget igénylő állások számának csökkentése legalább 3 ezerrel.