Highway

44_1.jpg
Forrás: ITB
Elméletben már megy, gyakorlatban nem annyira

Látványosan zöldülnek a vállalatok

Divat lett „fenntarthatónak” lenni – a környezetről és a jövőről való tudatos gondolkodás hangoztatása a nagyvállalati kommunikáció elengedhetetlen elemévé vált. A fenntarthatóság azonban sokszor tényleg csak a szavak szintjén jelenik meg, konkrét, számon kérhető lépésekre egyelőre nincs lefordítva.

2015-ben az ENSZ mind a 193 tagállama egyhangúlag elfogadott 17 egyetemleges célkitűzést („sustainable development goalt”, SDG-t) a fenntarthatóbb fejlődésre és életmódra vonatkozóan. Ezek között számos olyan szerepel, amely elsősorban a nemzetállamok és nemzetközi szervezetek hatáskörébe tartozik (az éhezés megszüntetése, a szegénység felszámolása stb.), de bőven találhatók köztük olyanok is, amelyekért a gazdasági szereplők is sokat tudnak tenni (nemek közötti egyenlőség, ipar, innováció és infrastruktúra, felelős fogyasztás és termelés, fellépés az éghajlatváltozás ellen). A világ vállalatai nemcsak tehetnek ezekért a célokért, de aktív közreműködésük és támogatásuk nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen is a megvalósulásuk.

 

Magas szinten jelen van

Nyilvánosan kiállni a célok és a magasztos értékek mellett könnyű és hálás feladat is, a mindennapi gyakorlatban megvalósítani viszont már nem annyira. A PwC évente vizsgálja, hogy a vállalkozások a fenntartható fejlődési célokat milyen mértékben építették be vállalatirányítási, üzleti stratégiai és jelentési gyakorlatukba. Az eredmény pedig azt mutatja meg, hogy a gazdaság szereplői miként járulnak hozzá a következő tíz évre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások teljesítéséhez. (A legutóbbi felmérés 31 ország 1141 tőzsdei cégét, magánvállalkozását és közszférában működő szervezetét ölelte fel, azok pénzügyi és fenntarthatósági jelentéseit elemezte ki.)

A tanácsadó cég megállapításai szerint a vizsgált szervezetek általánosságban elismerik és hangoztatják is a célok fontosságát. Ugyanakkor azt már sokkal kevésbé látják át, hogy a célok elérése érdekében milyen tényleges lépéseket kellene tenniük, az átfogó célkitűzéseket miként tudnák lefordítani a mindennapok gyakorlatára.

Mit jelent ez a számok nyelvén? A felmérésbe bevont vállalatok csaknem háromnegyede (72 százaléka) tett említést az SDG-kről a közzétett jelentéseiben, ami azt mutatja, hogy a koncepció már széles körű elfogadásra talált az üzleti világban. Kicsit mélyebbre ásva azonban kiderült, hogy ennek az elfogadásnak azért még megvannak a korlátai. Az SDG-ket megemlítő vállalatok 59 százaléka a fenntarthatósági jelentésében utalt erre, és csupán 51 százalékuk vette azt be az éves jelentésbe is. Még kisebb – 34 százalékos – azon cégek aránya, amelyek az üzleti stratégiájuk taglalása során is felvetették a fenntartható fejlődési célokat.

Örvendetes viszont, hogy a 2018-as 13 százalékkal szemben 2019-ben már 21 százalék volt azon vezérigazgatói vagy elnöki köszöntők aránya, amelyben említés esett az SDG-kről. Ez mindenképpen annak a jele, hangsúlyozzák a PwC tanulmányának írói, hogy a célkitűzések már a vállalatvezetés legfelső szintjein is megjelennek, akár a szabályozási kényszer, akár a befektetői nyomás vagy éppen az előremutató gondolkodás hatására.

Lépések a fenntarthatóságért

Mit tegyen egy vállalat, ha hozzá akar járulni a fenntartható fejlődési célokhoz? A PwC elemzői az alábbi tanácsokat adják:

– Tedd relevánssá: kösd az üzleti stratégiát az SDG-khez, amelyek közül a számodra fontosakat illeszd be a vállalati igazgatási (governance) rendszerbe.

– Ágyazd be a mindennapokba: a fontos SDG-k (vagy az azokból kiválasztott konkrét célok) mindig lebegjenek szemed előtt, amikor tervezed és irányítod az üzletet, a célok legyenek részei a döntéshozatali folyamatoknak.

– Támogasd az innovációt: tekints a fenntarthatóságra az innováció optikáján keresztül. Indíts olyan projekteket, amelyek az üzleti célok mellett a fenntarthatóságot is támogatják.

– Keresd az együttműködést: működj együtt a kormányzattal, az iparág többi szereplőjével vagy a kutatókkal, hogy pozitív hatást érj el.

– Jutalmazd a sikert: ha a menedzsment kompenzációs csomagjában megjelennek a fenntarthatósági célok, könnyebb lesz elérni azokat.

Konkrét akciók nélkül

Az általánosságokon túlmenően a vállalatok közel kétharmada egyes célkitűzéseket is megnevezett jelentéseiben, átlagosan kilencet. Ahogy a korábbi években, 2019-ben is az SDG8 (tisztességes munka és gazdasági növekedés) állt az élen. Ez érthető is, hiszen a vállalatok többsége számára mindig is prioritás volt a munkahelyek teremtése és megtartása. A Top3-ba még az SDG13 (fellépés az éghajlatváltozás ellen) és az SDG12 (felelős fogyasztás és termelés) fért bele -- ezek mindegyike a társadalmi érdeklődés homlokterébe került az elmúlt években, így kicsi sem csoda, hogy belekerültek a vállalati jelentésekbe is. Az iparági bontást megnézve az tűnhet fel, hogy a minőségi oktatás (SDG4) csak két szektorban került be az öt leggyakrabban emlegetett célkitűzés közé (rögtön a harmadik helyre) – ez a kettő pedig a pénzügyi szolgáltatások, illetve a technológia és távközlés, aligha véletlenül.

A stratégiai célkitűzések konkrét intézkedési tervekre való lebontásának hiányát jelzi az is, hogy a 17 SDG-ben megfogalmazott 169 konkrét cél valamelyike a megkérdezett vállalatok alig 14 százalékánál jelenik meg a jelentésekben. (Ez annyiban érthető is, hogy a célok megfogalmazásánál a kormányzati szempontok voltak elsődlegesek, így szükség van némi erőfeszítésre, hogy vállalati tevékenységre fordítsák le őket.) Ezeknek is alig egyharmada tűzött ki az említett célokkal kapcsolatban tényleges mérőszámokat és ennél is kevesebben – az összes megkérdezett cég alig 1 százaléka – számol be ténylegesen arról, hogyan is állnak a mérőszámok teljesítésével.

A kevés megemlített konkrét cél elsősorban a munka világához és a környezetvédelemhez kapcsolódik. Ilyen például a munkavállalói jogok védelme és a biztonságos munkakörülmények garantálása; a hulladéktermelés visszaszorítása; vagy éppen a megújuló energiaforrások használatának növelése.