Címlapon

Somkuti András, a Docler Holding elnök-vezérigazgatója és a NETLOCK ügyvezetője
Somkuti András, a Docler Holding elnök-vezérigazgatója és a NETLOCK ügyvezetője
Forrás: ITB
Digitális identitás: a krízisben is segít!

IT-megoldások járványhelyzetben

Számos vállalat büszkélkedik azzal, hogy mennyire digitalizálta folyamatait. A mostani koronavírus-járvány viszont ráirányította a fókuszt arra, hogy milyen mértékig függ még mindig a vállalkozások működése a személyes találkozóktól, manuális interakcióktól – például mekkora gondot tud okozni, ha nincs bent az, akinek alá kell írnia a hivatalos papírokat, szerződéseket. A könnyen használható digitális identitás és a hozzá kapcsolódó elektronikus aláírás ilyen helyzetekre is megoldást kínál.

Amikor a vírushelyzet miatt azoknál a cégeknél is sürgetővé vált a táv- és otthoni munka, amelyek eddig nem nyitottak efelé, elsősorban a kommunikáció zavartalanságára helyeződött a hangsúly. Hogyan érjük el a vállalati rendszereket otthonról, hogyan közlekedjenek a dokumentumok a munkatársak között, hogyan tudjuk kiváltani a személyes beszélgetéseket és értekezleteket – mindenki ezt próbálta megoldani. Arra viszont talán kevesebb figyelem jutott, hogy a folyamatok végén sokszor előáll egy dokumentum, amelyet egy (vagy több) vezetőnek alá kell írnia, hogy hivatalos legyen. Ha pedig a folyamat végén a dokumentum papíron áll elő, akkor az aláírónak és a papírnak fizikailag is találkoznia kell – és máris óriási rések tátongnak az elkülönítésre épülő védekezés falán.

Költséges aláírások

Nem is gondolnánk, hogy mennyi időt és így költséget emészt fel, hogy a legtöbb folyamat egy kinyomtatott, papír alapú dokumentumon végrehajtott aláírással ér véget. Mivel nagyon sok vállalatnál már elektronikusan tárolják a dokumentumokat, jóformán csak azért nyomtatják ki a lapokat, hogy azokat aláírják. Egy 2015-ös felmérés szerint üzleti célokra 50 ezer tonna irodai papírt használunk fel évente Magyarországon. Mivel egy A4-es papír súlya 5 gramm, ez 10 milliárd oldalnak felel meg! Egy kinyomtatott oldal költsége (pusztán a papír, a nyomtató és a toner) nagyjából 8-10 forint – vagyis ez 80-100 milliárd forint összköltséget jelent nemzetgazdasági szinten.

Ha egy átlagos nagyvállalatot veszünk, ahol 200 aláíró van, akik fejenként évente 250 darab, kétoldalas dokumentumot írnak alá, akkor csak a nyomtatáson évente 800 ezer forintot spórolhatnak meg a digitális aláírással. Ha a különféle adminisztrációs, dokumentumkezelési és postázási költségeket is idevesszük, további 29 millió forintot kapunk. A nemzetközi statisztikák szerinti arányban elveszett vagy rossz helyre lefűzött dokumentumok újabb 9 millió forint költséget okoznak – vagyis összesítve akár évente 30-40 millió forintot is megtakaríthat egy vállalat azzal, ha nem papíron, hanem elektronikusan írja alá a dokumentumait.

Csak egyszerűen!

„A vezető távolléte még a szokványos helyzetekben, mint a nyaralás vagy külföldi út, is megakaszthat egy folyamatot, ha abban szükség van a vezető aláírására. Hatványozottabban jelentkezik a probléma, ha a járványveszély miatt gyakorlatilag mindenki és huzamosabb ideig az irodától távol dolgozik”, mondja Somkuti András, a Docler Holding elnök-vezérigazgatója és a NETLOCK ügyvezetője. Mindez könnyen áthidalható lenne, ha a vezetők elektronikusan írnák alá az elektronikus formában amúgy is meglévő dokumentumokat. Ehhez viszont olyan megoldás kell, amellyel egyrészt könnyen megszerezhető a digitális identitás és a hozzá tartozó aláíró képesség, másrészt utána az egész pofonegyszerűen használható.


Sajnos, pont ez a két tényező az, amelyben a jelenlegi megoldások többnyire elhasalnak, és ez igaz az elektronikus személyi igazolványokhoz kérhető állami digitális aláírásokra is. Az igényléséhez el kell menni egy kormányablakba, a használatához hardver (kártyaolvasó) vásárlása és különféle szoftverek telepítése szükséges. „2020-ban, amikor az emberek már megszokták, hogy egy új szolgáltatást, alkalmazást két perc alatt le tudnak tölteni és használatba tudnak venni, egy ilyen megoldás gyakorlatilag eladhatatlan”, fogalmaz Somkuti András. A számok őt látszanak igazolni: több mint 4 millió e-személyit váltottak már ki a magyar állampolgárok, ehhez képest viszont alig több mint 100 ezer e-aláírási tanúsítvány van érvényben.

Most is lehet tanúsítványt igényelni

A folyamatosan változó vírushelyzet, és az arra adott kormányzati lépések (például kijárási korlátozás) mellett is lehet tanúsítványt igényelni a NETLOCK-nál. Fokozott biztonságú tanúsítványt – amely Magyarországon magánokirat hitelesítésére alkalmas joghatással bír – továbbra is lehet online igényelni. Az unió minden országában elfogadott, minősített tanúsítvány kiállításához személyes azonosításra van szükség. Erre a NETLOCK ügyfélszolgálatán telefonos időpontfoglalás után van lehetőség munkanapokon, 8:30–15:00 óra között. Van mód ugyanakkor a helyszíni kiszállásra, amikor is a NETLOCK munkatársai az ügyfél telephelyén végzik el a személyazonosítást előre egyeztetett időpontban.

(A fenti információk cikkünk lapzártája idején voltak érvényesek)

Azonosítás videón

A NETLOCK az elsők között kezdte Magyarországon az elektronikus aláíráshoz használható tanúsítványok kiadását, és mostani megoldását úgy alakította ki, hogy megfeleljen a fenti elvárásoknak. Az uniós és globális szinten is korlátozások nélkül elfogadott, úgynevezett minősített e-aláíró tanúsítvány kiváltása a magyar jogszabályok szerint még személyes megjelenést kíván, viszont pár hónapon belül ez az akadály is megszűnik, ígéri Somkuti András. A vállalat kifejlesztett egy alkalmazást, amely videós azonosítás után lehetővé teszi minősített elektronikus aláírások kiadását.

A folyamat műszaki hátterének bonyolultságából a felhasználó mit sem érez. Akár mobilappon, akár egy weboldalon beírja a szükséges személyes adatokat, aztán készít egy videót, amelyen látszik ő is és az okmánya is. Ezután kap pár véletlenszerű feladatot (fordítsa balra a fejét, emelje fel a kezét, ilyesmi), meg kell adni pár biztonsági kódot és a regisztráció be is fejeződött. Pár percen belül elkészül a tanúsítvány, amelynek birtokában már lehet elektronikusan aláírni.

Adja magát a kérdés, hogy a távoli azonosításra miért nem lehet az Ügyfélkapunál is alkalmazott, az államigazgatás által is elfogadott bejelentkezést (a Központi Azonosítási Ügynököt) használni?

Ennek oka, magyarázza Somkuti András, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alapján a KAÜ-s azonosítás után nem lehet európai szinten is használható minősített elektronikus aláírást kiadni. Ennél alacsonyabb szintűvel hosszú távra pedig nem érdemes tervezni, mert csak minősített aláírással lehet teljes bizonyító erejű magánokiratot kiállítani (a papírvilágban ez megfelel a két tanúval aláíratott dokumentumnak).

A cél, hogy minden magyar ember rendelkezzen digitális identitással

A Docler cégcsoport három országban 1300 munkatársát „állította” át néhány nap alatt home office-ra. „Ahogy más nemzetközi nagyvállalatok, mi is igyekeztünk a lehető legteljesebb módon felkészíteni és segíteni dolgozóinkat, valamint a cégcsoportot a járványhelyzettel összefüggésben. Ettől függetlenül a cégcsoportban minden vezetőnk már jó ideje tud elektronikusan aláírni. Számos belső és külső folyamatban alkalmazzuk ezt a megoldást és válságtervünkben is szerepet kap ez a digitális eszköz”, mondta el Gattyán György, a Docler Holding alapító tulajdonosa.

„Szomorú, de ilyen válsághelyzetekben lesz igazán érezhető, hogy milyen hozzáadott értékel bír ez a technológia valójában. Hiszen mindegy, hogy ügyvédi irodáról, sportklubról, panzióról vagy éppen egy kereskedelmi vállalatról van szó, az a szervezet, amelyik a digitalizációban lemarad, a versenyben is le fog. És ez ugyanígy igaz a nemzetgazdaságokra is. Az az ország, ahol a túladminisztrált, papírokba fulladó vállalatok vannak többségben, előbb vagy utóbb, de végérvényesen lemaradhat.

Éppen ezért is fordítunk sok energiát arra, hogy megmutassuk az üzletembereknek, vállalatvezetőknek és a kormányzati szereplőknek is, hogy a digitalizáció alapvető láncszeme az elektronikus aláírás. Ez az egyetlen eszköz arra, hogy papíron zajló, aláírást igénylő folyamatokat jogilag hiteles módon digitalizáljunk. Hatalmas és egyelőre kiaknázatlan fejlődési lehetőséget kínál ez technológia az üzletben és a hétköznapi életben egyaránt. Szeretnénk segíteni abban, hogy minden állampolgár rendelkezzen digitális identitással. Ezért dolgozunk egy olyan megoldáson, amely kényelmes és egyszerű módon tenné lehetővé, hogy minden magyar állampolgár percek alatt létrehozhassa saját digitális identitását, virtuális vasemberét”, tette hozzá az üzletember.

Integráltan és tömegesen

A regisztráció folyamatánál a használat sem bonyolultabb. Az aláíráshoz használt tanúsítvány kulcsát a NETLOCK felhőjében, egy szuperbiztonságos virtuális széfben (úgynevezett hardware security module-ban, HSM) tárolódik. „A széfhez mi sem férünk hozzá, azt csak az ügyfél érheti el. Olyan ez, mintha a felhasználó saját Vasembere őrizné a széfet, és kizárólag az ő számára nyitná ki. A kulcs ilyenkor sem hagyja el a HSM-et, hanem a dokumentumot helyezik be és veszik ki, amikor megtörtént az aláírás. Természetesen rendkívül fontos, hogy az ügyfél senkivel ne ossza meg privát kulcsának jelszavait, mert ezzel kompromittálja a biztonságot”, mondja Somkuti András.

Gattyán György, a Docler Holding alapító tulajdonosa
Gattyán György, a Docler Holding alapító tulajdonosa

Az aláíráshoz csak ki kell választani a dokumentumot, rákattintani, és máris kész az aláírás -- nincs hardvermodul, nincs kártya, csak az applikáció vagy a böngésző. Ha többeknek kell aláírniuk a dokumentumot, ők is kapnak értesítést, és hasonlóan egyszerűen megtehetik az aláírást. Napi néhány aláírásnál kiválóan működik ez a „megnyitom-aláírom-továbbküldöm” módszer, de ha ennél többről van szó, az aláírást integrálni kell a vállalati folyamatokba. Ez könnyen megoldható: a különféle folyamat- és dokumentumkezelő rendszerek API-hívásokkal egyszerűen csatlakozni tudnak a NETLOCK privát felhőjéhez, és az aláírási funkció beépíthető a normál üzletmenetbe. Ilyen esetben a rendszer jelez, hogy a dokumentum aláírásra vár, és megint csak egy kattintással elintézhető az aláírás (akár tömegesen is), és az irat már megy is tovább a folyamat megszabta útján.

Szükség esetén mindez mobiltelefonról is megoldható, tehát a sürgős dokumentumok aláírásának az sem lehet gátja, ha az illető éppen nincs számítógép közelében.

Irattárca a mobilon

Az elektronikus aláírás alapjául szolgáló digitális identitás könnyen kiválthatná a jelenlegi igazolványokat, hogy azok a bankkártyáinkhoz hasonlóan beköltözzenek a mobiltelefonunkba.

Miközben folyamatosan azt halljuk biztonsági szakemberektől, hogy a digitális térben nagyon vigyázzunk személyes adatainkra, addig a fizikai világban egyszerűen zsebre vágjuk személyi igazolványunkat, jogosítványunkat vagy útlevelünket, és különösebb szívfájdalom nélkül adjuk oda egy irodaház recepcióján, mutatjuk fel életkorunk igazolására egy bárban vagy adjuk oda a postán, bankban az ügyintézőnek.

Pedig az okoseszközök korában nincs akadálya, hogy a megbízható, felhő alapú titkosítási és e-aláírási megoldásokat kihasználva létrehozzunk egy digitális identitástárcát, amely a mobiltelefonunkba zárva képes lenne kiváltani a jelenlegi papír- vagy plasztik alapú személyes okmányokat, mondja Somkuti András, a NETLOCK ügyvezetője. (A cég jelenleg ilyen identitástárca létrehozásán dolgozik.)

Elvileg semmilyen akadálya nincs annak, hogy a digitális tárca tartalmazza mindazon adatokat, amelyek ma számtalan különféle okmányon (személyi, jogosítvány, TAJ-kártya, adókártya, diploma, és így tovább) szerepelnek. Ezekhez az adatokhoz csak a tulajdonos férhet hozzá (pont úgy, mint az aláíráshoz), viszont ez a hozzáférés mobiltelefonról is történhet.

Ami pedig még fontosabb, arra is lehetőség van, hogy mindig csak annyi információt és csak olyan mélységig osszunk meg, amennyire éppen szükség van. Ha az életkorunkat kell igazolni, nem kell átadni a személyit a rajta lévő összes adattal, hanem csak a születési időt igazolja vissza a rendszer. Ha autót akarunk bérelni, csak azt kell igazolni, hogy jogosultak vagyunk az adott kategóriás jármű vezetésére (és mondjuk két évnél régebbi a jogsink).

De ilyen módon akár az irodaházakba való bejutás is automatizálható lenne. „Az előcsarnokba belépve kapok egy jelzést a telefonomra, hogy adjam meg bizonyos személyes adataimat, egyúttal fogadjam el a mellékelt GDPR-nyilatkozatot. Az applikációban rányomok egy gombra, ezzel mind a két feltételnek eleget tettem, és máris mehetek a beléptetőkapuhoz, amit a telefonommal ki tudok nyitni”, említ egy, a nem is olyan távoli jövőben megvalósuló lehetőségről Somkuti András.

Ellenőrzött jogosultságok

Az elektronikusan aláírt céges dokumentumok hitelességét és jogi érvényességét nem befolyásolja, ha az aláíró vezető magánszemélyként kapta a tanúsítványt, említ egy további fontos szempontot Somkuti András. A cégjegyzékből kiderül, hogy az illető jogosult-e a cég képviseletére, és ha igen, akkor a dokumentum is hiteles. Ezt is tovább lehet azonban egyszerűsíteni: a szolgáltató a személyes mellé céges aláíró tanúsítványt is ki tud állítani. (Ehhez persze bizonyítani kell, hogy az illető jogosult a cég képviseletére.) A tanúsítványon szerepelnek a vállalkozás adatai, így egyből látszik, hogy az illető nem magánszemélyként írt alá. Mi több, ezt a tanúsítványt a cégjegyzékbe is be lehet jegyeztetni, így az is könnyen ellenőrizhető, hogy az aláírás pillanatában jogosult volt-e cégképviseletre.


„Vészhelyzetben, mint a mostani, az egyszerűen használható elektronikus aláírás a vállalkozás működőképessége fenntartásának a záloga lehet. Fontos azonban látni, hogy az e-aláíró megoldások a hétköznapi munkát is hatékonyabbá teszik, felgyorsítják a vállalati folyamatokat, és nem utolsósorban komoly költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Én optimista vagyok, és bízom abban, hogy a mostani válság csak erősebbé tesz bennünket, mind a vállalkozások, mind a társadalom szintjén, és a normál mindennapokban is használni fogjuk mindazokat a digitális megoldásokat, legyen szó oktatásról, kommunikációról vagy éppen e-aláírásról, amelyekhez most sokan kényszerből folyamodtak”, teszi hozzá végül Somkuti András.