Center

Bosnyák Andrea és Kaszás Gábor, Bitotron
Bosnyák Andrea és Kaszás Gábor, Bitotron
Forrás: Bitotron
Fokozatosan is el lehet kezdeni

Magyar kkv-knak viszik el az Ipar 4.0-át

A magyar feldolgozóipari kkv-knak szeretnék megmutatni a digitalizációban és az Ipar 4.0-ás megoldásokban rejlő hatékonyságnövelő lehetőségeket, ezért több mint húsz évnyi IT-tapasztalatot sűrítettek egy Ipar 4.0 platformba. Bosnyák Andrea ügyvezető igazgatóval és Kaszás Gáborral, a B-IoT Farm vezető fejlesztőjével beszélgettünk a Bitotron céljairól.

– Mikor kezdett el komolyabban foglalkozni a Bitotron az Ipar 4.0 adatelemzéssel?

Bosnyák Andrea (B. A.): Még 2019-ben. Elsősorban az vezérelt bennünket, hogy a tudásunkkal segítsük a magyar kkv-kat. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar feldolgozóipari kkv-k nem vágnak bele gyártásoptimalizáló digitális fejlesztésekbe, mert azt túl költségesnek és bonyolultnak gondolják. Ezt felismerve olyan rendszert hoztunk létre, amellyel lehetséges kicsiben elkezdeni az Ipar 4.0 átalakulási folyamatot, és amelyre építkezve fokozatosan lehet javítani a termelékenységen, elérni a jövőbeli versenyképességi, digitalizációs célokat. Azt éreztük, most vált igazán éretté a piac a technológia befogadására.

– Lehet egy Budapest-központú országban Szegedről kezdeményezni a digitalizációt?

B. A.: Főként a vidéki kkv-k igénylik a nagyobb támogatást a digitalizáció, az Ipar 4.0 területén. Rendszerünk lehetővé teszi a lépcsőzetes fejlesztést, és azoknak is megoldást jelent, akik a digitalizáció első lépéseinél tartanak. A Bitotronnál 15 kolléga dolgozik, ebből 13 fejlesztő. Büszkék vagyunk arra, hogy egy sok éve együtt dolgozó, összetartó csapatunk van, fluktuáció nélkül.

– Ipar 4.0-ás platformjuknak, a B-IoT Farmnak mi az erőssége?

Kaszás Gábor (K. G.): A B-IoT Farm platform egy jól megkonstruált szerszám, amellyel gyorsan, akár 2-3 hét alatt is össze tudunk állítani egy adatgyűjtő és vizualizációs rendszert. Két komponens alkotja a rendszer gerincét: a B-IoT Farm gateway és a szerver. Előbbi felelős a hardverelemek integrációjáért, a szerver pedig az adatok hasznos információvá történő átalakításáért. Minden esetben nyílt, és széles körben elterjedt technológiákat használunk (Node.JS-t, .NET Core-t). Ez bizalmat szül, megkönnyíti a rendszer további fejlesztését, integrációját és ha kell, könnyebben találnak hozzá szakembert ügyfeleink.

– Az integrációhoz nem kell az ügyfelek meglévő rendszereit átalakítani?

K. G.: Nem. Mi abban hiszünk, hogy mindenki más, és könnyebb a saját rendszerünket, hardverkomponenseinket az ügyfél igényei szerint átalakítani. A szigetszerű szoftveres rendszerek helyett mi integrált, együttműködő rendszereket építünk, így nem történhet meg, hogy az információ elakad, nem jut át a másik rendszerbe. Megoldásunk moduláris felépítésű, így könnyen kiegészíthető szoftveres és hardveres elemekkel egyaránt. A hardverfejlesztés terén az „off the shelf”, piacon elérhető megoldásokat kedveljük, de ha ez túl költséges vagy nem lenne megfelelő, akkor a saját szakembereink készítik el a szükséges hardvert.

– Beruházásigényesek az ipar 4.0-ás fejlesztések?

K. G.: A digitalizáció és az Ipar 4.0 nem azt jelenti, hogy óriási összegeket kell befektetni technológiába. Nemrég egy öntődében digitalizáltunk egy gázüzemű kemencét: most már távolról is fel lehet fűteni, nem kell ezért senkinek éjszaka vagy hétvégén bemennie, a gyártásminőséget a kemence hőmérsékletének elemzésével figyelik. Mindez csekély beruházással történt, úgy, hogy a régi folyamatok is megmaradhattak.