Center

52_1.jpg
Forrás: ITB
Okos otthonok

Egymásra várnak a vevők és az építők

Paradox módon sem az ingatlanpiac szárnyalása, sem a lakásépítési láz várható enyhülése nem kedvez az okos otthonok terjedésének. A leendő felhasználók dolgát közben az elérhető technológiák sokszínűsége sem könnyíti meg.

Az elmúlt néhány évben a magyar lakásvásárlók és -építtetők fejében is gyökeret vert az okos otthon, a smart home fogalma. „A többségnek már van valami elképzelése a dologról, de még mindig kevesen vannak, akik mélységeiben is tisztában vannak azzal, hogy mire is képes egy igazán felokosított otthon”, mondja Szarvas Péter, az okosotthon-megoldásokat gyártó Chameleon ügyvezető igazgatója.

 

Ha kérik, adják

Az ismeretek bővülésének egyik legfőbb oka, hogy a nagyobb beruházók, fejlesztők marketinganyagaiban is megjelent a „smart home”, mint hívószó. A vásárlókban ez bizonyos szinten rezonál is, hiszen amikor valaki minimum 50 millió forintot fektet be egy új lakás megvásárlásába, értékálló megoldásokat szeretne kapni. Ennek részeként merül fel az igény az okos funkciókra is. „Kezdik felismerni a vásárlók, hogy amit most nem valósítanak meg, azt később sokkal nehezebb lesz kiépíteni. A mostani spórolással nemcsak saját maguk számára korlátozzák a lakás élvezeti értékét, de a későbbi értékállóságát, eladhatóságát is veszélyeztetik. Vagyis az érdeklődés megnőtt, de az alapfunkciókon túlmutató lehetőségek még jobbára ismeretlenek”, mesél a felemás helyzetről Szarvas Péter.

Továbbra sem lesz kényszer

A technológiában néhány éven belül várható némi tisztulás, de a magyar piaci helyzet – legalábbis ami a nem saját célra épített lakásokat illeti – Benedikt Károly szerint egyelőre nem változik. Az új lakások kedvezményes áfájának mostani megszűnése miatt kevesebb új projekt indul, miközben az új lakások iránti igény a jelek szerint nem csökken. A szűkülő kínálat viszont azt jelenti, hogy az új lakásokat még könnyebben és gyorsabban el lehet majd adni, vagyis a fejlesztők továbbra sem lesznek rákényszerítve, hogy az ingatlanok okosításával tegyék vonzóbbá az otthonokat a vevők szemében.

A fejlesztők és vásárlók magatartása kölcsönösen erősíti azt a trendet, hogy az okosnak hirdetett lakásokba is csak néhány alapfunkció kerül be. Az egyik oldalról a beruházók igyekeznek minimális plusz költséggel felokosítani és okosotthonként eladni az új lakásokat – ami a részükről tökéletesen érthető törekvés egy olyan időszakban, amikor az építési költségek az egekbe szöktek. Nekik már okosotthon a világítás-távirányító is…

 

A hely számít, nem a funkció

Ugyanakkor a vevők számára a lokáció és az ár az elsődleges szempont a lakások kiválasztásánál – mutat rá az érem másik oldalára Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Az, hogy a fejlesztők milyen egyéb pluszokat – például okos funkciókat – kínálnak az ingatlanhoz, csak ezek után következik. Ezért általában a fejlesztők is megelégszenek néhány alapfunkcióval egy kiegészítő csomagban, akár a lakás sztenderd részeként – utóbbi inkább csak a magasabb kategóriákra jellemző. Számos építtető természetesen vállalja egyedi igények kielégítését is, ha azt a vevő kéri és megfizeti.


Mindez nem jelenti azt, hogy az ingatlanfejlesztők ne ismernék fel az okosotthon-megoldások jelentőségét és jövőbeni szerepét. Ha a konkrét megoldásokat nem is mindig építik be a lakásokba, az előkészítés azért megvan – olyan technológiai megoldásokat alkalmaznak (például kábelezést), amelyek a későbbiekben megkönnyíthetik a lakás felszerelését okos technológiákkal. „Komoly előrelépések történtek ezen a téren az elmúlt években, az okosotthon-koncepcióval tudatosan foglalkoznak a lakásfejlesztők, de egyelőre nem alapfelszereltség, mert nem mutatkozik rájuk akkora igény”, teszi hozzá Benedikt Károly.

 

Versengő szabványok

Nem könnyíti meg az építtetők és a vevők dolgát a technológia sokszínűsége sem. A legtöbb nagy gyártó szereti maga adni a hardvert és a szoftvert is, ami önmagában jól integrált, de zárt rendszereket eredményez. Így egymás között csak nehezen átjárható platformok alakultak ki, vagyis az első választás jó időre meghatározza, hogy a későbbiekben mire lesz lehetőség. Létrejöttek iparági csoportosulások az egyes technológiák (például a vezeték nélküli Z-Wave) körül, de ezek sem jelentenek tökéletes megoldást. A szabványok ugyanis sokszor megengedőek, így az egyes gyártók által leprogramozott vezérlés nem feltétlenül kompatibilis más gyártók eszközeivel, említ egy jellemző problémát Szarvas Péter.

Egymáshoz idomulva

Futurisztikus funkciókkal tud kényeztetni egy saját igények szerint kialakított okos otthon, de egyúttal rá is kényszeríti bizonyos szabályok betartását tulajdonosára – nagyjából így foglalhatók össze Havasi Zoltán, a MOHAnet vezérigazgatójának személyes tapasztalatai saját smart home-járól.

Mivel IoT-berendezéseket fejlesztő és gyártó céget vezet, nem volt kérdés, hogy új otthonát is alaposan felokosítja. A technológiákat is mélyebben érti, mint egy átlagos építtető. Arra azonban nem vállalkozott, hogy a teljes rendszert maga tervezze meg, így profi tervezőket keresett.

A tervezésnél az alapelv az volt, hogy nem köt kompromisszumot – mindenből a lehető legjobbat, a „Mercedes-kategóriát” szeretné. (A kész rendszer végül Loxone alapokon épült ki.) Hogy a lehetőségek körét bővítsék, KNX kábelezést választottak – ha a Loxone kínálatában jelenleg vagy a későbbiekben nem lenne meg valamilyen szükséges elem, más gyártó KNX-kompatibilis moduljával is helyettesíthető. A KNX-nek és a Loxone különleges kapcsolóinak segítségével egy kapcsolóról öt különböző világításkép is vezérelhető, és még termosztátot is tartalmaznak.

Azonban a Loxone sem mindenható. Havasi Zoltán geotarifán veszi az áramot a fűtést és a meleg vizet szolgáltató hőszivattyú működtetéséhez, viszont így naponta kétszer két órára nincs áram. Az okosotthon-rendszere azt már nem tudja megoldani, hogy ilyenkor átkapcsoljon a másik hálózatra. Bár a házat és annak funkcióit teljes mértékben saját igényeikre szabták, annak használata mégis igényel némi megszokást. „A feleségem ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem vagyunk mi annyira bonyolultak, mint amilyen bonyolult rendszer jött létre”, mondja Havasi Zoltán. Bizonyos funkciók például nem olyan hasznosak, mint a katalógusban látszanak. Hasznosak például az automatikus redőnyök, amelyek a nap járását követve automatikus leereszkednek vagy felhúzódnak, de ha otthon van a család, mégis inkább a fényt élvezné. Azt is meg kell szokni, hogy a hideg vízzel működő mennyezethűtés lassabban hűt, mint a hagyományos klíma, így előre fel kell készülni, ha nagyobb társaságot kívánnak vendégül látni.

Minden funkció működtethető mobiltelefonról is, de egyszerűbb lehet felkelni a kanapéról, és megnyomni a kapcsolót, mint megtalálni az alkalmazás menüi között. A rendszert integrálták az Alexával is, így beszéddel is vezérelhető – meglehetősen hosszú mondatokkal…

A magyar piacon elsősorban a környező országokból származó megoldások versenyeznek egymással; a két legnagyobb az osztrák Loxone és a lengyel Fibaro. Utóbbi a rádiós Z-Wave megoldást használja, így különösen alkalmas már kész házak utólagos felokosítására is. Magyarországon két jelentősebb hazai szereplője van az okos otthonok piacának, a Chameleon és az iControll. A Chameleon pont a piac sokszínűségét fordítja a maga előnyére azzal, hogy olyan vezérlőrendszert kínál, amely számos gyártó különféle technológiát alkalmazó eszközeihez, berendezéseihez tud kapcsolódni.

A kész, testre szabható, de komolyabb előkészületeket és tervezést igénylő rendszerek megvásárlása mellett persze annak sincs semmi akadálya, hogy valaki maga legózza össze okos otthonát. Ennek egyik iskolapéldája az Apple Home Kit. Az Apple ehhez csak a szoftveres hátteret biztosítja, és külső partnerekre bízza a kompatibilis eszközök fejlesztését és gyártását. „Ezzel néhány funkciót tényleg szinte mindenki meg tud valósítani, de igazán komplex rendszert már csak komolyabb programozói tudás birtokában lehet összeállítani. Nem attól lesz okos egy otthon, hogy a Philips Hue égőt mobilról is le tudom kapcsolni. Az én értelmezésemben ez valahol ott kezdődik, hogy amikor éjszaka kimegyek a mosdóba, a folyosón automatikusan felkapcsolódnak a kimondottan erre a célra telepített halvány éjszakai fények”, mondja Szarvas Péter.

Ha saját építésű lakásról, házról van szó, akkor ő azt tanácsolja, hogy már a tervezőasztalon találják ki, milyen funkciókat és hogyan akarnak megvalósítani, mert ahogy halad előre az építkezés, úgy szűkülnek a lehetőségek. Az is fontos, hogy a villanyszerelés és az okos otthon rendszerét lehetőség szerint ugyanaz a vállalkozó építse ki, mert a kettő nagyon szorosan függ egymástól. Arra pedig ne nagyon számítson senki, hogy az okos otthon megoldások visszahozzák saját árukat a rezsiköltségekben. „Ezen a téren sokkal többet számít a jó szigetelés, a korszerű fűtés. Ehhez az okos otthon hozzá tudja tenni a magáét, de elsődleges célja mégiscsak a kényelem és a biztonság”, vonja le a konklúziót Szarvas Péter.