Business

20_Tape-Back-up_420
Forrás: -

A siker titka az adatmentés

Manapság minden, üzletmenetét hatékonyan kezelő kis- és középvállalatnak (kkv) küzdenie kell a növekvő információáradattal, ezért a cégeknek gondoskodniuk kell a napi munkájuk során keletkező és egyre gyorsabban szaporodó adatok rendszeres biztonsági mentéséről és könnyen hozzáférhető archiválásáról.

Egy kkv számára az adat az egyik fontos – ha nem a legfontosabb – vagyon. Függetlenül attól, hogy merevlemezen, optikai lemezen vagy a felhőben tároljuk, a lényeges fájlokról készítsünk rendszeres biztonsági mentést (backupot) – különösen, ha hosszabb időre eltávozunk az irodából. A háttérmentés és az archiválás azt is jelenti, hogy a merevlemez összeomlása esetén viszonylag hamar visszanyerhetjük az elveszett információt.

 

Hiányosság és megoldás

Ma még számos hiányosság tapasztalható a biztonsági mentés gyakorlatában, amint ezt a Symantec egy közelmúltban végzett kutatása is alátámasztja. Eszerint a válaszadók fele a túl sok adat miatt nem tud eleget tenni a szolgáltatási szintről kötött megállapodásoknak, továbbá háromnegyedük szívesen cserélne backup terméket – ha a sebesség megduplázódna. A válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy a virtualizációs biztonsági mentés nem megfelelő, s több mint harmaduk nem fogadna arra, hogy az adatok biztonsági másolatai 100 százalékban helyreállíthatóak.

Egy integrált platform több, tipikusan biztonsági mentési megoldást helyettesít. Lejjebb tudja faragni a költségeket a hagyományos megoldásoknál azáltal, hogy összekapcsolja a mentő- és a deduplikációs szoftvert egyetlen megoldássá. A szoftverek és a készülékek felhő alapú mentési megoldásokkal való kombinálása további választási lehetőséget és rugalmasságot biztosít a felhasználóknak.

Sok szervezetnél az is probléma, hogy túl sok ideig tartja meg a biztonsági másolatokat. Ha tudjuk, mikor lehet törölni az adatokat, jelentősen csökkenhetnek a költségek, és az it feje sem fog annyira fájni. Ehhez csak megfelelő keresést kell alkalmazni, ami megadja az it-nek azt a lehetőséget, hogy szétválasszák a releváns információt jogi vagy megfelelési vizsgálat esetén. Eközben a többi backup-infrastruktúra egy tipikus, 30-60-90 napos biztonsági mentési körön fut. A végtelen visszatartás végtelen felesleget és végtelen jogi kockázatot okoz az informatikának.

 


 

 

Archiválás

Egy másik adatvesztés-ellenszer az archiválás. Annak szükségességét az adattárolási szokásokat monitorozó elemzések is alátámasztják. Miközben a tárkapacitások évente mintegy 48–50 százalékkal nőnek, a tárolt adatok körülbelül 70 százaléka másolat, ráadásul 90 napnál régebben foglalkoztak vele – mutat rá Alexy Norbert, a Humansoft üzletág-igazgatója.

Ez a feleslegesen mentett és tárolt hatalmas adatmennyiség jókora költséget és rengeteg informatikai problémát eredményezhet. Lassítja például a mentések sebességét, és megnöveli a mentések elvégzéséhez szükséges időt. Csökkenti a teljesítményt is, az adatbázisok kezelése nehézkessé és lassúvá válik. Lassul az alkalmazások működése és fokozódik a hálózat terheltsége is, így összességében a felesleges adatok miatt tetemesen megnő az erőforrásigény.

Az olyan szervezeteknél azonban, ahol integrált archiváló megoldást vezetnek be, egy másik felmérés szerint 20–40 százalékkal csökken a tárolás költsége, szükség esetén pedig könnyen megtalálhatók és helyreállíthatók a működéshez szükséges adatok.

 

Deduplikáció, menedzselhetőség

Megfelelő archiválási megoldás alkalmazásával nem csupán informatikai rendszerünk kapacitásának a túlterheltségén tudunk felülkerekedni, hanem, járulékos hatásként, több területen is érzékelhetően javulhat it-infrastruktúránk teljesítménye. Az archiválási megoldások egyik fő célja és jellemzője ugyanis, hogy az egyre növekvő mennyiségben tárolt adatok kezelését tárhely-, idő- és költségtakarékosan képesek biztosítani.

Az archiválás során alkalmazott egyik fontos technológia a deduplikáció vagy egyszerűsítés, amely segítségével megakadályozható az adatok több példányban történő tárolása. Így akár új hardvereszközök beszerzését is megspórolhatjuk.

Az integrált archiváló rendszerek automatizált szolgáltatásaik, átlátható kezelőfelületük és egyszerűen használható funkcióik révén hozzájárulnak a felügyeleti és üzemeltetési feladatok, valamint a ráfordítások csökkentéséhez is. A rendszergazda a központi műszerfalon keresztül képes például a felhasználók hozzáférési jogosultságának vagy épp az adatok életciklusának szabályozására, a rendszer által küldött jelentések pedig megkönnyítik a környezet menedzselését, és lehetővé teszik a problémák proaktív felismerését és elkerülését.

 

Egyszerű lépésekben

Néhány egyszerű lépés biztonsági mentés készítéséhez, kezdőknek:

– Döntsük el, milyen adatokat akarunk menteni! Tekintsük át fontos dokumentumainkat (pénzügyi-könyvelési adatok, ügyféladatbázis, a beszállítók adatai, bizalmas tervek és javaslatok, szerződések, folyamatban lévő ügyek stb.), s állítsuk fel a mentési sorrendet.

– Válasszuk ki a megfelelő mentési módszert! Sok eljárás közül lehet választani. Van, aki jobban szereti a felhőben tárolni az adatait, mások a külső tárolókat (hdd, dvd, usb-meghajtó stb.) részesítik előnyben. Célszerű olyan eszközt választani, amelynek tárolókapacitása legalább kétszerese a pc-ének, s automatikusan, meghatározott időközönként készít biztonsági másolatot egészen addig, amíg csatlakozik a géphez.

– Tervezzük meg a biztonsági mentés idejét! Az éjszakai órákat akkor érdemes kijelölni, ha napközben nagyon sok adatunk keletkezik. Fontos a rendszeresség, s célszerű a heti, havi gyakoriságnál rövidebb időt megadni.

Visszaállítás és tárolás

Béres András, az Invitel vállalati szolgáltatások portfóliómenedzsmentjéért felelős vezetője szerint is érdemes különválasztani a biztonsági mentést az archiválástól. Mert míg a mentés az adat- vagy információvesztés elleni védelmet, illetve egy esetleges összeomlás utáni gyors visszatöltést szolgálja a napi működésben, addig az archiválás a hosszabb idejű tárolást és visszakeresést oldja meg megbízható helyen – igaz, lassabb hozzáféréssel. Tehát a mentés önmagában nem alkalmas archiválási szolgáltatás nyújtására, mivel a mentés vagy backup általában rövid távra, akár néhány napra szól, míg, mondjuk, egy havi zárás eredményének vagy fontos dokumentumok tárolásakor több hónapra vagy évre szóló archiválásra lehet szükség – akár azért is, mert ezt hatósági előírás követeli meg.

A két mentési mód végképp nem keverendő össze azzal a gyorsmentéssel, amit a számítógép-felhasználó maga végez a saját pc-jén a ctrl+s nyomogatásával vagy az automatikus mentés beállításával, miközben dolgozik egy dokumentumon. Ez utóbbi esetben a cél az állomány őrzése a gép saját merevlemezén, illetve azonnali visszanyerése az operációs rendszer összeomlása esetén.

„Az adatvagyonukat gondosan kezelni akaró vállalatok előfizethetnek az erre szakosodott cégek backup- és archiválási szolgáltatásaira, ami általában kapcsolódik valamilyen szintű hosztingszolgáltatáshoz is. Az ügyfél költsége a mentési és archiválási szolgáltatás esetén az igénybe vett hosztingszolgáltatás 10–15 százaléka, ami, figyelembe véve a kockázatokat, nem tekinthető magasnak. Ilyenkor természetesen az adatok biztonságos tárolásával kapcsolatos minden felelősség a szolgáltatóé” – mondja Béres András.

Az ügyfél gépére telepített kliensprogram segítségével a mentés távolról is menedzselhető, s a megállapodásban lefektetett gyakorisággal történik.

„Az archiválásra külön komoly rendszerek épülnek, amit egy kkv-nak érdemesebb szolgáltatásként igénybe vennie; egyrészt mert drága beruházást kerül el ezzel, másrészt nem biztos, hogy megvan hozzá a kellő szakértelme. Ugyanis nagyon nehéz 3-4 év múlva visszakeresni egy adatot, ha azt nem megfelelő struktúrában mentették le. Azért is célszerűbb szolgáltatót igénybe venni, mert az garantálja az adathordozó megbízhatóságát és az adatok visszanyerését, míg ez a saját szekrényünkben évekig porosodó cd- vagy dvd-lemezről nem mondható el” – mutat rá Béres András.