work

26_Fairsail.jpg
Forrás: ITB
Programozóképzés újratöltve

Ezt gondolják a HR-esek az informatikushiányról

Egy friss felmérés szerint szoftver- és mobilalkalmazás-fejlesztőkből van a legnagyobb hiány az informatikai szakemberek között. A kutatás során megkérdezett vállalkozásoknál nem számítanak pozitív változásra a következő években. Az egyre nagyobb gondot jelentő humánerőforrás-hiányt az alternatív képzési modellel kísérletező edtech-cégek enyhíthetik.

„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik” – figyelmeztette Virág elvtárs Pelikán Józsefet Bacsó Péter legendás filmjében, A tanúban, és talán túlzás nélkül állíthatjuk, ez a leírás napjaink informatikai piacára is igaz. Gyakorlatilag nincs olyan infokommunikációs (ICT) témájú konferencia, szakmai rendezvény, ahol ne kerülne elő az egyre komolyabb kihívást jelentő szakemberhiány. A probléma globális, és itthon is nagyok a gondok a piaci szereplők jelzései alapján, és ha a következő évek nem hoznak gyökeres változást, akkor óriásivá nőhetnek.

A helyzet komolyságát nemcsak az elmúlt időszakban napvilágot látott, több tízezer betöltetlen IT-állásra vonatkozó becslések mutatják, hanem egy viszonylag friss felmérés is, amely abból az irányból közelítette meg a problémát, hogy milyen kihívást jelent az informatikushiány a HR-szakemberek számára, illetve milyen lehetőségeik vannak a pályakezdőknek. Már az is sokatmondó, hogy a kutatást a hiány kezelését egy új képzési modellel elképzelő vállalkozás, a Codecool végezte el. A kapott eredmények láttán egyértelmű, hogy nagy szükség van az innováció, vagy ahogyan a társaság egyik alapítója, Vinnai Balázs fogalmazott, az edtech (education technology) cégek megjelenésére az oktatásban – lehetőleg minél gyorsabban.

 

Nem túlzás

A sajtóban és a szakmai rendezvényeken elhangzó, a helyzet drámaiságát érzékeltető beszámolók alapján könnyen az az érzésünk támadhat, hogy túlzásokba esnek a megszólalók, azonban a Codecool kutatása alapján úgy tűnik, erről egyáltalán nincs szó. A cég ugyanis rákérdezett arra is a személyzeti döntéshozóknál, hogy mennyire értenek egyet a tragikus informatikushiányról szóló cikkekkel. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a beszámolókban egyáltalán nem túloznak, amikor a probléma nagyságáról írnak. Akadnak ugyanakkor olyan témák, amelyeknél a nyilvánosság tájékoztatása során nem igazán sikerült eltalálni a megfelelő mértéket. Ilyen például a pályakezdő informatikusok fizetése, a válaszadók többsége ugyanis úgy nyilatkozott, hogy túlzóak a potenciális bérekről szóló jóslatok a kezdő pozíciókat bemutató körképeknél.

Meglehetősen drámai kép bontakozik ki azzal kapcsolatban, hogyan hat a szakemberhiány a vállalkozásokra. A megkérdezettek cégeinél szinte egyiküknél sem tudja kielégíteni az igényeket a rendelkezésre álló informatikai munkaerő-kínálat, és talán még aggasztóbb, hogy a jövőben sem remélnek változást ezen a területen.

A pénz nem minden

A hagyományos módszerek már nem működnek, meg kell találni a legjobb motivációs eszközöket a megtalálás és megtartás érdekében – többek között ezekre mutattak rá azok a HR-szakemberek, akik a Codecool kutatásának bemutatása után tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak. Hegedűs Judit, az NNG munkatársa például a cég nagyon gyors növekedéséből adódó kihívásokat említette, hiszen öt éve még 250-en voltak, most pedig már 900-hoz közelít a létszám, így időről-időre felül kell vizsgálniuk a HR-stratégiát. A szakember rámutatott arra is, hogy az anyagi ösztönzők, mint például az éves bónusz, önmagukban csak rövid ideig motiválnak. Érdekes feladatok, karrierlehetőségek bemutatása segíthet a munkavállalók megtartásában. Zsidek Kata, a Starschema munkatársa pedig arról számolt be, hogy a vállalatnál az idén egy olyan stratégia, vállalati kultúra és felvételi folyamat kialakítása a cél, amilyen máshol nem működik. A cégnél a megtartásban az egyéni törődés vált be, illetve a továbbképzés, a szakmai előrelépés lehetőségének biztosítása. A Lufthansa Systemsnél nem hisznek abban, hogy tanulmányi szerződéssel lehet a vállalathoz kötni a munkatársakat – mutatott rá Horváth Róbert, a cég képzési és fejlesztési szakértője. Hozzátette, hogy náluk az érdekes feladatok mellett a saját ötletek megvalósításának lehetősége, valamint az üzleti utazások és képzések tartoznak a legeredményesebb eszközök közé, ha a megtartásról van szó.

 

Annak ellenére, hogy a Codecool kutatásában a társaságok csak mintegy fele tartozik a szoftverfejlesztéssel és/vagy -kereskedelemmel foglalkozók közé, 84 százalékuk a szoftverfejlesztést jelölte meg tipikus hiányszakmaként az IT-szektorban. A második leggyakrabban említett pozíció, amelynek betöltése komoly kihívást jelent, a mobilalkalmazás-fejlesztő, majd jönnek a szoftvertesztelők, projektmenedzserek. A felmérés egyik érdekessége, hogy biztonsági szakemberekből és a hardverekhez értőkből úgy tűnik, egyelőre még akad a piacon, ezeket a pozíciókat tudják a legkönnyebben betöltetni a megkérdezett vállalkozások. A helyzet a hazai vállalkozások várakozásai szerint nem változik idén, vagyis a már említett munkakörökre lesz a legnehezebb, illetve legkönnyebb szakembert találni – igaz, a nehezen betölthető pozíciók között megjelenik még az adatszakértő is.

 

Várják az újoncokat

A felmérés rámutatott arra is, hogy a pályakezdők minden korábbinál kedvezőbb helyzetben vannak az informatikai szegmensben. Boda József, a Codecool társalapítója és ügyvezetője – aki a cég február eleji rendezvényén bemutatta a kutatást – úgy fogalmazott, hogy míg más szakmákban az első munkahely megszerzése és a korai évek tapasztalatszerzése komoly önfeláldozással jár és nagy szerencsével abszolválható, a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket és pályamódosítókat. Talán nem meglepő, hogy a megkérdezett cégek 92 százalékánál adnak esélyt a kezdő szoftverfejlesztőknek, de 65 százalékuk szoftvertesztelői munkakörben is el tudná képzelni az újoncokat.

A kialakult helyzetben hatalmas nyomás nehezedik a toborzásban, kiválasztásban résztvevő szakemberekre, és a vállalkozások meglehetősen változatos eszközökkel igyekeznek megtalálni és megtartani az ideális munkatársakat. A kutatás szerint a HR-eseket nem hagyják magukra a cégek, a menedzsment igyekszik támogatni a munkájukat, ugyanakkor nehezíti a feladatot, hogy a legtöbb társaság nem rendelkezik még néhány évre vonatkozó előrejelzéssel sem arról, hogyan alakul a munkaerő-kínálat. Ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni, amit jól mutat, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége változtatott cége HR-stratégiáján az elmúlt két évben, hogy kövessék a piaci folyamatokat. Azt, hogy mennyire igyekeznek aktívan kezelni a problémákat, jól mutatja az is, hogy a felmérés során felkínált 15, a kiválasztást és a megtartást segítő eszköz közül a megkérdezett társaságok felénél legalább ötöt alkalmaznak. A legtöbb helyen a béren kívüli juttatásokban, valamint a munkáltatói márkaépítésben (employer branding) bíznak, a cégek közel 70 százaléka él ezekkel a lehetőségekkel. A kiválasztás során nagyon elterjedt a fejvadász megbízása, a válaszadók mintegy kétharmada használja ezt a megoldást, de igen sokan bíznak az állásbörzék, szakkiállítások pozitív hatásában, és a cégek több mint felénél intenzív belső képzéssel igyekeznek enyhíteni a gondokon.


 

Kritikus tömeg

Jól látszik, hogy a klasszikus oktatási intézmények nem igazán képesek olyan mértékben növelni a szakemberek számát, illetve olyan gyorsan reagálni a változásokra, ahogyan azt a piac igényelné. Ráadásul a helyzet a következő években még rosszabb lesz, ugyanis most már nemcsak az ICT-ágazatban, de a gazdaság szinte minden területén nő az igény az IT-tudással rendelkező munkatársakra.

A kihívás ugyanakkor magával hozta az egyik lehetséges megoldást is: az elmúlt másfél évben több olyan vállalkozás indult, amely új megközelítéssel igyekszik megtanítani a programozást a jelentkezőknek. Ezen cégek közé tartozik a Codecool is, melynek alapítói korábban más társaságoknál már szembesültek az informatikushiány jelentette problémával. A 18 hónapos képzés során nemcsak a kódolás alapjaival ismertetik meg a komoly kiválasztási procedúrán áteső hallgatókat, de az úgynevezett soft skilleket is fejlesztik, megkönnyítve ezzel a beilleszkedést a munkahelyen. Az elhelyezkedést is támogatja a Codecool, és a képzés további érdekessége, hogy a tandíjat – amely helyszíntől függ, Budapesten például a másfél év majdnem másfél millió forint – csak azt követően kell visszafizetnie a hallgatónak, hogy már elhelyezkedett.

Vinnai Balázs az IND-nél szerzett tapasztalataiból kiindulva látta fontosnak egy ilyen vállalkozás elindítását. Jelenleg Budapesten, Miskolcon és Kassán vannak oktató központjaik, és összesen mintegy 300-an vesznek részt a képzéseiken. „El akarunk érni egy olyan méretet, amely mellett már egy európai HR-es vagy toborzószakember szemében a top 3 opció között leszünk, ha arról van szó, hogy több száz, esetleg ezer programozóra van szükség” – részletezte a szakember. Ennek érdekében a jövőben újabb központokat nyitnának, és a tervekben az szerepel, hogy egyszerre tízezer hallgatót képezzenek.