Menedzsment

Az EU-tagállamok digitális fejlettségét mutató DESI-index 2021-es értékei
Az EU-tagállamok digitális fejlettségét mutató DESI-index 2021-es értékei
Forrás: IVSZ

Így gyorsítaná a digitalizációt az IVSZ

Négy pillérre támaszkodó javaslatcsomagot dolgozott ki az IVSZ a hazai digitalizáció felgyorsítása érdekében. A csomagban a munkaerőképzéstől a nemzetközi együttműködésig számos intézkedési javaslat szerepel.

Iparági szakértők bevonásával állított össze egy javaslatcsomagot a hazai kkv-szektor és a teljes gazdaság digitalizációja érdekében az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért. A tavaly ősszel bejelentett, Összefogás a digitális Magyarországért kezdeményezés keretében elkészült dokumentum négy területen sürget gyors, szignifikáns változást:

  • digitális társadalom, humán erőforrás
  • ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése
  • adatgazdaság, innováció, startup
  • digitális régió, nemzetközi együttműködés.

Munkaerő és ágazati digitalizáció


A jól képzett digitális munkaerő minden fejlesztés alapja, mondta a javaslatokat ismertető online sajtótájékoztatón Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára. A szervezet szerint egyaránt növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét, a digitális írástudatlanok számát csökkenteni a jelenlegi másfél-kétmillióról, illetve biztosítani kell a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állását. Ennek érdekében az IVSZ a hazai oktatási rendszer minden elemében digitális kompetenciaminimumot vezetne be; a felnőttképzésben megélhetési és képzési támogatásokkal, adókedvezményekkel növelné az informatikai képzésekbe bekapcsolódók számát, miközben új típusú programok elindítását is szükségesnek tartja.

A csomag második pillére az ágazati digitalizációt és a kkv-k technológiai fejlesztését célozza. Ahhoz, hogy a digitális korban is versenyképes maradjon a magyar gazdaság, olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek használják a felhő-, mesterséges intelligencia és Big Data technológiákat, és lényeges, hogy minél több szektorban elinduljon a digitális transzformáció. Ennek érdekében javasolja az IVSZ az egyes szektorok digitális felkészültségének felmérését, majd ezek alapján ágazati digitalizációs stratégiák készítését. Mindezeken túl a szervezet szerint hatékonyabbá kell tenni a vállalatok közötti elektronikus adatcserét és célzott programokat kell indítani a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére.

Lapunk kérdésére Tajthy Krisztina elmondta, hogy az ágazati stratégiákban és a kkv-digitalizációban építeni kívánnak a Digitális Jólét Program, illetve a Modern Vállalkozások Programjának (MVP) korábbi eredményeire. Mind a két kezdeményezést nagyra értékelik, de a DJP stratégiák esetében már érdemes felülvizsgálna azok intézkedéseit és eredményeit, hogy ahol szükséges, esetleg másképp priorizálják a célokat. Az MVP is jelentős segítséget adott a kkv-knak, de fontos lenne, hogy a digitalizáció iránti igény ne az elérhető forrásoktól függjön, hanem belső késztetésként jelentkezzen.

Adatok és régiós együttműködés

A harmadik pillér az innováció és az adatgazdaság köré épül. Az IVSZ szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs környezet fejlesztésére, a felhőalapú megoldásokat előtérbe helyező ökoszisztéma kialakítására. Mindehhez szorosan kapcsolódnia kell a startup ökoszisztéma folyamatos szabályozási, közpolitikai és támogatási eszközökkel való erősítésének. Ennek érdekében az IVSZ a startupokat többek közt járulék- és adókedvezménnyel, cégjogi és szabályozás enyhítésekkel javasolja támogatni. Kellenek szabadon és könnyen hozzáférhető információk, adatbázisok, amelyek az innovációs tevékenység hátterét adhatják, és lényeges, hogy az innovációk üzletileg is hasznosuljanak, tette ehhez hozzá Tajthy Krisztina.

Mindezekre a fejlesztésekre a nemzetközi együttműködések tehetik fel a koronát. A programcsomag negyedik pillére ezért a régiós együttműködések további erősítését javasolja, különösen az uniós pénzügyi források digitalizációt segítő hatékony felhasználásában, illetve az uniós szintű jogszabályok előkészítése, valamint a globális szintű kihívások elleni közös fellépés terén. Mindez már csak azért is fontos, mert az uniós források egyre nagyobb hányada is a digitális transzformáció céljaihoz köthető