Karrier

dolgozoi_ber
Forrás: 123rf.com

Több, mint bruttó fél milliót visznek haza a magyarok az áprilisi bérstatisztika szerint

A várakozásokat felülmúlva 15,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér áprilisban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14,1 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig 54,4 százalék volt a rendszeres bérek növekedése – olvasható Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének munkaerőpiaci-gazdasági jelentésében. 

Az elemzés szerint a vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 507 500 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 349 700 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 518 500 forint volt a hónapban. 

A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,2 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 5,2 százalék volt a hónapban az erőteljes inflációs alapfolyamatok mellett is. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,1 százalék volt a hónapban az előző havi 15,5 százalék után.  

A verseny és közszféra átlagbérei is emelkedtek 

A keresetek a versenyszférában 13,9 százalékkal emelkedtek, míg a közszféra bérnövekedése 33,8 százalék volt a hónapban a nem rendszeres béreknek köszönhetően. A januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják a dinamikát a költségvetési szektorban. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 3,3 százalékkal emelkedett éves alapon, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsát. 

A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem 16 százalék körül lesz immár.  

Egyre közelebb a klasszikus ár-bér spirálhoz? 

A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett. A látványosan erős áremelési és béremelési dinamikának – bár ez utóbbi havi alapon már nem gyorsult egyelőre - köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők.  

Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.  

Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a közigazgatásban.