Gadget

chipipar
Forrás: pixabay.com

Katasztrofális félvezetőhiányhoz vezetne egy esetleges Kína-Tajvan konfliktus

Tajvanon készül ugyanis a világon évente felhasznált félvezetők (chipek) ötven százaléka.  

Nancy Pelosi, az amerikai törvényhozás alsó házának, a képviselőháznak az elnöke a legmagasabb szintű amerikai tisztségviselő, aki az utolsó 25 évben az 1949 óta Kínától függetlenedő Tajvanra látogatott. A politikus rövid, ám annál nagyobb figyelemmel kísért vizitjére Kína komoly erőfitogtatással reagált, amit az amerikai haditengerészet Tajvantól keletre állomásozó hajói a közelből figyeltek.  

Feltárt sebek 

A látogatás számtalan – noha kisebb mértékben – jelen lévő politikai és gazdasági kérdést helyezett újra reflektorfénybe, ahogy arra a kellemetlen tényre is rávilágított, hogy a térség esetleges destabilizálódása sosem látott technológiai katasztrófát eredményezhet. A világ java része ugyanis a tajvani félvezetőktől függ. 

A szingapúri DBS Bank tavalyi podcastjában Dan Wang, a Gavekal kutatócég technológiai elemzője ennek miértjét a piaci részesedésekből kiindulva magyarázta el: a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) „ha csak a piaci részesedést nézzük, szerintem a világ összes félvezetőjének körülbelül 50 százalékát gyártja, és azt hiszem, ez még mindig csak óvatos becslés. Ráadásul az itt készült chipek a legfejlettebbek közé tartoznak”.

A TSMC a világ legnagyobb chipgyára. Már a tavalyi globális chiphiány hatásai is rávilágítottak arra, hogy a világgazdaság mennyire függ tőle, de nem kell messzire menni, hiszen elég csak körülnézni akár a hazai vagy regionális autópiacon: a hiány miatt számos nagyvállalat kényszerült a termelés leállítására vagy csökkentésére. Persze a hiány nemcsak az autóipart sújtja, hanem a PC-szegmenst is, többek közt az Apple-be kerülő chipek elsődleges gyártója szintén a TSMC.  

Mi a megoldás? 

A technológiai függőség persze nem újkeletű, ám valahogy az éves során nem érte el a globális ingerküszöböt, így az elméleti síkon formálódó megoldások nem fordultak át tényleges cselekvéssé. Az egyre inkább élesedő helyzet azonban arra ösztönzi a nagyhatalmakat, hogy lépjenek.  

Ennek kapcsán az Egyesült Államok és Európa politikusai arról beszéltek, hogy sürgősen fel kell építeni a Tajvantól független chipgyártási és fejleszteni kell az ehhez szükséges képességeket. Ennek érdekében az amerikai kongresszus nemrég elfogadott egy 52 milliárd dolláros finanszírozási törvényt, amely segít az Intelnek növelni az amerikai gyártáskapacitást.  

Magától értetődik, hogy a háború borzalmai messze felülmúlnák a chiphiánnyal kapcsolatos problémákat, ugyanakkor Tajvan chipipara egyfajta biztosítékot jelenthet a független demokratikus működés garanciájára. Egyes szakértők szerint ez a tény már önmagában megakadályozza Kínát a feszültség tovább fokozásában. hiszen tisztában van Tajvan világgazdasági jelentőségével – és a megtorló szankciókkal, amely egy esetleges inváziót követne. Persze a közelmúlt eseményei sajnos más kimenetelre is okod adhatnak.