Cégvilág

DESi
Forrás: Európai Bizottság
DESI 2022: Nem váltottunk ligát

Továbbra is a Konferencia Liga kupában focizik a magyar digitalizáció

Magyarország a 27 tagállam közül a 22. helyen áll az európai digitalizációs rangsorban az uniós digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI legfrissebb jelentése alapján, de számos részterületen az átlagnál sokkal jobban teljesít. 

Egy helyet előrelépett Magyarország, de ezzel együtt is csak a 22. helyen áll a DESI mutató által felállított uniós rangsorban. Ez nem azt jelenti, hogy nincs érdemi előrelépés, hanem sokkal inkább azt, hogy az ország fejlődése nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben zajlott. A magyar pontszám 43,8 volt, szemben az uniós átlagot jelentő 52,3 ponttal; az élenjáró Finnország és Dánia értéke a 70 pontot közelíti.

A humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, pontszáma 38 a 46 pontot elérő uniós átlaggal szemben. Az emberek 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól. Az IKT-szakemberek aránya még mindig viszonylag alacsony (3,9 százalék), szemben az unióban mért 4,5 százalékkal. 

Magyarország jól teljesít a széles sávú internet-hozzáférés terén. Továbbra is élen jár a legalább 1 gigabit sebességű szélessávú előfizetések elterjedtsége tekintetében: tavaly a háztartások 22 százaléka fizetett elő ilyen szolgáltatásra, szemben az EU-ban mért 7,6 százalékkal. Az ország eredményei a vezetékes széles sávú előfizetések, az 5G spektrum és a nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózati (VHCN) lefedettség tekintetében is meghaladják az uniós átlagot.  

Bár történt előrelépés a vállalkozások digitalizációjában, a magyar vállalkozások többsége még mindig nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket. A vállalatok 21 százaléka használ ERP-szoftvert (az uniós átlag 38 százalék), és az uniós átlagnál jóval kevesebben használják a közösségi médiát, illetve alkalmaz elektronikus számlázást.  

A digitális közszolgáltatások tekintetében a fő mutatók vegyes képet mutatnak. Jelentős előrelépés történt az e-kormányzat keresleti oldalán: 2021-ben az internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, szemben a 2019. évi 64 százalékkal, és ezzel jócskán meghaladta a 65 százalékos uniós átlagot. A polgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások minősége és teljessége azonban továbbra is viszonylag alacsony fokú, állapítja meg a jelentés.