Strategy

16_1.jpg
Forrás: ITB
Felfutóban a multicloud, a privát és public cloud tökéletes keresztezése

Hasad a multicloud hajnala

Ahány cég annyi szokás, a felhő azonban úgy tűnik, közös nevezővé vált 2022-re a vertikális skála egyik végétől a másikig, abban ugyanis nagy piaci egyetértés honol, hogy felhő nélkül nehezebb optimalizálni a folyamatokat. Ahogy azonban egyre inkább eljár az idő a privát és nyilvános felhő felett, az egyre komplexebbé váló üzleti folyamatok szofisztikáltabb megközelítést igényelnek: itt gyűrűzik be a multicloud a történetbe. Előnyök, hátrányok, trendek, stratégiaalkotás és a jövő – minden a multicloudról.

„Jött egy felhő, mi leszállt közénk, s mi felszálltunk rá oly könnyedén” – a kevéssé cizellált, ugyanakkor 90-es években nagy slágernek számító dal legtöbbet ismételgetett sora lesarkítva ugyan, de tökéletesen leírja azt a folyamatot, amely lezajlott az elmúlt két évben a piacon.

Noha a felhőtechnológia már legalább két évtizede jelen van bizonyos formában, az igazi áttörést a pandémia hozta el, így a cloud 2021-re nemcsak az informatikai, hanem a non-informatikai szegmens sajátjává is vált. A felhősödésnek azonban közel sincs vége. Az Accenture által nemrégiben publikált európai trendekre fókuszáló „Ever-ready for every opportunity: How to unleash Europe’s competitiveness on the Cloud Continuum” című tanulmány arról számolt be, hogy a következő 3-5 évben a cégek technológiájuk és a szolgáltatásuk több mint kétharmadát szeretnék áthelyezni a felhőbe. Ugyanez a kutatás számolt be arról is, hogy a technológiát használó szervezetek mindössze fele használja ki a cloudban rejlő lehetőségeket, így ezen a téren is van még hova fejlődni. Az idei év nagy dobása pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy az egyszerre több cloud szolgáltató modell mellett az iparágspecifikus felhők térnyerése lesz.

Az idei évet formáló felhőtrendek

Rehus Péter, IBM Magyarország
Rehus Péter, IBM Magyarország
A cloud szegmensben az IBM szerint az látszik körvonalazódni, hogy a vállalatok nyitottabbak a modernizációra és arra, hogy a stratégiai fontosságú munkafolyamatokat is a felhőbe migrálják. „A Covid-19 felgyorsította a digitális transzformációt, és fájdalmasan világossá tette a vendor lock-in hátrányait – az innováció hiányát, a biztonsági félelmeket és a megbízhatósággal kapcsolatos aggályokat. A vállalatok elkezdték megkérdőjelezni, hogy érdemes-e ragaszkodniuk alkalmazásaik helyi futtatásához. Amikor még csak ismerkedtek a felhővel, gyakran csak az egyszerűbb munkafolyamatokat helyezték át a felhőbe, most viszont fontolgatják, hogy az üzletileg kritikus, komplex munkafolyamatokat is hibrid felhőbe viszik”, összegezte Rehus Péter, az IBM országigazgatója.

A multinacionális informatikai cég szerint a második trend, hogy a kiberfenyegetések fokozódásával még inkább előtérbe kerül a biztonság. Sok más ok mellett a szervezetek azért döntenek a hibrid multicloud mellett, hogy „diverzifikálják” a szállítói kockázatot. Emellett az adatvédelem növekvő fontossága miatt az előre gondolkodó vállalatok előnyben részesítik az olyan biztonsági megoldásokat, amelyekben egyetlen kontrollponton keresztül holisztikus képet kapatnak a fenyegetések teljes köréről, ez ugyanis jelentősen egyszerűsítheti a működésüket ez előttünk álló évben.

„A harmadik trend az iparág-specifikus felhők térnyerése. A szigorúan szabályozott iparágak, például a pénzügyi szolgáltató szektor és a kormányzati szervek esetében kiemelt fontosságú a felügyeleti megfelelőség és az adatbiztonság. A piaci szereplők ezekben a szektorokban is próbálnak megfelelni a digitális szolgáltatásokat követelő ügyféligényeknek, ezért egyre fontosabbak a kifejezetten ezeknek az iparágaknak kifejlesztett felhőmegoldások”, tette hozzá Rehus Péter.

A felhő két oldala: a multicloud előnye és hátránya

Az egyre komplexebbé váló üzleti folyamatok olyan megoldásokat igényelnek, amelyek a lehető legszerteágazóbb szolgáltatáspalettát teszik elérhetővé akár több nagy felhőszolgáltató és regionális szolgáltató igénybevételével – ez a multicloud terepe. De mit is takar pontosan a kifejezés?

„A hibrid felhő a nyilvános és a privát felhők együttes használatát jelenti, míg a multicloud azt, hogy egynél több felhőszolgáltató szolgáltatását vesszük igénybe. A multicloud és a hibrid felhő nem egymást kizáró fogalmak. A legtöbb vállalati hibrid felhő valójában hibrid multicloud, mivel általában a felhasználó saját felhőimplementációját legalább két felhőszolgáltató nyilvános vagy privát felhőszolgáltatásával kombinálja”, definiálta Rehus Péter.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a jelen gyorsuló üzleti világban a széljárás a multicloudnak kedvez, okkal. Dióhéjban elmondható, hogy a multicloud nagyobb rugalmasságot biztosít a szervezeteknek arra, hogy optimalizálják a működésüket, féken tartsák a költségeket és az elérhető legjobb felhőtechnológiákat alkalmazzák.

Rehus Péter szerint a multicloud alapvető értéke, hogy megakadályozza a „vendor lock-in” jelenséget, vagyis azt, amikor teljesítménycsökkenés, költségnövekedés és szűk mozgástér fakad abból, hogy egyetlen felhőszolgáltatóra támaszkodnak. Csökkenti a nem tervezett leállásokkal szembeni sebezhetőséget is, hiszen az egyik felhő leállása nem feltétlenül érinti a többit. Végül pedig csökkenti a licencelési, biztonsági és kompatibilitási problémáknak való kitettséget, amelyek az „árnyékinformatikából” származhatnak. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók önállóan regisztrálnak olyan felhőszolgáltatásokra, amelyeket a csak egy felhőt használó munkahelyük nem kínál.

Miért szükséges a multicloud-stratégia?

A multicloud stratégia rugalmasságot biztosít azzal, hogy az árképzés, a teljesítmény, a biztonsági és compliance követelmények, valamint a földrajzi elhelyezkedés alapján a szervezetek mindig a számukra éppen a legjobb megoldást tudják kiválasztani a különböző felhőszolgáltatók kínálatából. Lehetővé teszi, hogy gyorsan adaptálják az adott kategóriában legjobb technológiát, bármelyik gyártó is kínálja ahelyett, hogy egyetlen szállító kínálatára korlátoznák magukat.

A multifelhő számtalan előnnyel bír, mind közül talán mégis az a legvonzóbb, hogy ezzel a megközelítéssel a cégek a fejlesztési fázisban kiaknázhatnák a digitális óriások által nyújtott legújabb technológiákat, nem éles adatokkal el tudják végezni a tesztelést a nyilvános felhőben, ugyanakkor a kész produktumot már futó alkalmazás formájában lehozhatják egy szinttel közelebb a helyi megoldásszállítóhoz, így ebben a modellben a hazai felhőszolgáltatók is komoly szerephez juthatnak.

Vannak kihívások is. A multicloud-infrastruktúra használatának nyilvánvaló hátránya, hogy minél több felhőszolgáltatást használ egy vállalkozás, annál bonyolultabb a menedzselésük. A multicloud előnyeinek kihasználásának kulcsa ezért az alkalmazások és erőforrások központi kezelése olyan módon, mintha egyetlen felhő részei lennének. A Kubernetes és az arra épülő – nagyvállalati környezetbe szánt – RedHat Openshift az alkalmazások felhőszolgáltatók közötti átjárhatóságát biztosítják, a valódi rugalmasságot, a hatékony üzemeltetést, az adatintegrációt és a biztonság kezelését MI-vel támogatott, nagyfokú automatizációt megvalósító eszközök segítségével lehet elérni. A vállalatoknak tehát résen kell lenniük, amikor kiválasztják a felhőszolgáltatóikat és az alkalmazásaik platformját.

Stratégiák és a hibrid cloud – ajánlott, szükséges vagy egyszerűen csak kell?

Az Interxion felmérése szerint Európában a technológiai és tanácsadó iparág jár a legelőrébb a multicloud-stratégia megvalósításában, ezt követi a média és a távközlés, valamint a pénzügyi szektor. Az IBM-nél arra számítanak, hogy a hibrid felhő minden iparágban főszerepet fog játszani a piaci ellenállóképesség megerősítésében és az új üzleti lehetőségek feltárásához szükséges innovációban egy olyan környezetben, ahol a munkaerő egyre költségesebb, ezért a hatékony automatizációval való kombinációja elkerülhetetlen.

Varga Balázs, Oracle Hungary
Varga Balázs, Oracle Hungary
Ami a stratégiaalkotást illeti, az Oracle Hungary szerint elsődlegesen a felhőstratégia nem konkrét felhőszolgáltatót megnevezne születik, hanem az üzleti és IT-célok mentén határozza meg a rövid- és középtávú célokat, elvárt előnyöket. Ezek alapján lehet aztán egy vagy több felhőszolgáltatót választani.

„Az elején sokan hibrid cloud felépítésben gondolkoznak, vagyis az on-premise rendszereiket egészítik ki publikus felhőszolgáltatásokkal, majd csak ezután válik a multicloud koncepció a stratégia részévé. Sokan teszik függővé a felhőstratégiájukat attól, hogy melyik felhőszolgáltató megoldásait ismerik legjobban a szervezetben. Sok esetben viszont funkcióparitás van a különböző felhők között, így a tudás könnyen transzformálható egyik felhőből a másikra. Sokkal egyszerűbb egy szolgáltatást megérteni négy különböző felhőszolgáltatónál, mint egy felhőszolgáltatónál megérteni négy különböző szolgáltatást. Ennek a felismerése nyithat majd utat a multicloud-stratégiák szélesebb körű elterjedésének”, mondta Varga Balázs, az Oracle Hungary felhőértékesítési vezetője.

Annak ellenére, hogy felhősödés ténye szinte kézzelfogható, stratégiája még sincs mindenkinek, mondhatjuk úgy is, hogy „annál jóval szükségesebb, mint ahányan ma rendelkeznek vele. A felhőtechnológiák használata egyre kevésbé kerülhető el, hiszen a modern technológiák felhő irányba mennek, az alkalmazásgyártók cloud fókusszal készítik az alkalmazásaikat, és a nagy technológiai cégek is erre a területre összpontosítják fejlesztési erőforrásaikat”, válaszolta a stratégiaalkotás gyakoriságát firtató kérdésre Varga Balázs.

Mennyi az annyi, azaz hány felhőre van szüksége egy cégnek?

Van, hogy a flottul működő folyamatokhoz több különböző felhőmegoldás szükséges. Ez azonban nem függ össze minden esetben a cégmérettel.

„Inkább függ attól, hogy az adott vállalkozásnak mennyire összetett az informatikai környezete. Ha egy kisebb méretű cég csak néhány alkalmazást futtat, azok kiszolgálhatók egy felhőszolgáltató portfóliójából is. Viszont ebben az esetben is előfordul, hogy adott cég elgondolkozik több felhőszolgáltató által biztosított szolgáltatások használatán, hiszen így a »mindenből a legjobbat« stratégia alkalmazható. Elkerülhető a vendor lock-in egyes szolgáltatások esetén, robusztusabb, katasztrófatűrő infrastruktúra építhető, könnyebb helyreállítással, könnyebb skálázhatóság és agilitás érhető el, lehetőséget kapnak a legjobb ár megtalálására, illetve a szolgáltatások kialakulóban lévő versenyének kihasználására”, összegezte Varga Balázs.

Ma az egyedi igényektől függ, hogy az informatikai részlegek hogyan választják ki a multicloud stratégiát. Ez a stratégia helyesen alkalmazva a legjobb szolgáltatást, árat és erőforrás-kihasználást nyújthatja egy szervezetnek, miközben rugalmasságot és magas fokú biztonságot nyújt. Ennek eléréséhez azonban alaposan meg kell fontolni néhány szempontot, például az igényeknek legjobban megfelelő felhőszolgáltatást, felhő-interoperabilitást, és azt is, hogy illeszkedik-e a felhőszolgáltatás a költségvetéshez, és hogy milyen a felhőbiztonság.


„A több felhőből álló környezetekben azonban új és egyedi kihívások merülnek fel, amelyek gyakran az interoperabilitás gondolatához kötődnek. A hitelesítés és az engedélyezés kulcsfontosságú: ha ezek csak egy adott szolgáltatóra korlátozódnak, az a hozzáférési problémák hullámhatását idézheti elő. Megfelelő átjárhatóság esetén viszont a naplózás, a megfigyelhetőség és a biztonsági irányítás eszközei felhőkön átívelően működhetnek”, tette hozzá a cloud biztonsághoz Varga Balázs.

A multi cloud előtt álló fényes jövő

Mindkét, a nemzetközi piacra is jól rálátó vállalatnak feltettük azt a kérdést, hogy vajon milyen jövő áll a multicloud előtt. Nem meglepő, de a válaszok mutatnak átfedést.

„Úgy gondoljuk, hogy minden korábbinál világosabbak a hibrid multicloud megközelítés előnyei. Tanulmány bizonyítja, hogy a hibrid felhő 2,5-szer több üzleti értéket biztosít, mint egyetlen nyilvános felhő használata. Az IBM közelmúltbeli felmérése szerint a hibrid multicloud vált a felhőszolgáltatások domináns architektúrájává. Azon válaszadók aránya, akik egyetlen nyilvános felhő használatára esküdnek, a 2019-es 29 százalékról 2021-re 2 százalékra esett vissza, ami kiváló alapot biztosít a felhőalapú üzleti innováció következő hullámához”, mondta Rehus Péter.

„Ugyanúgy, ahogy a vállalatok elkezdtek hibrid felépítésben gondolkozni, amely keretében a hagyományos, on-premise rendszereiket egészítik ki publikus felhő szolgáltatásokkal különféle költség-, vagy operációs javak figyelembevételével, idővel tömegével fognak elkezdeni gondolkozni azon is, hogy több felhőszolgáltató szolgáltatásait használják. Ebben a helyzetben fontos lesz, hogy az alkalmazásfunkciók átjárhatók legyenek, hogy ne egy adatközpontban legyen az infrastruktúra, ezáltal ellenállóvá téve az alkalmazást, illetve hogy csökkenteni lehessen a függőséget egy adott felhőszolgáltatótól”, mondta Varga Balázs.