Címlapon

Bódi Gábor, T-Systems Magyarország
Bódi Gábor, T-Systems Magyarország
Forrás: ITB
Iránytű és térkép nélkül ne indulj el!

Utazás a felhőbe

A felhőszolgáltatások megkerülhetetlenek és nélkülözhetetlenek, ezt ma már gyakorlatilag Magyarországon is érzi minden vállalkozás. Számtalan cég rendelkezik a felhős ökoszisztémához kapcsolódó szolgáltatási elemekkel a különféle rétegekben az infrastruktúrától a szoftverekig. Tartós sikert viszont csak tudatos felhőstratégia követésével lehet elérni – amelynek kiépítésében a vállalat üzleti menedzsmentjének is aktívan részt kell vállalnia.

A magyar vállalati felhasználók zöme pár évvel ezelőtt még tartózkodóan viszonyult a felhőszolgáltatásokhoz. Olyan volt, mint a fürdőzni induló, aki a medence szélén állva gondolkodik azon, hogy beleugorjon-e a vízbe vagy sem. A dilemmát két évvel ezelőtt eldöntötte a pandémia – gyakorlatilag mindenkit belelökött a mélyvízbe, így kénytelen-kelletlen azok is ráfanyalodtak a felhő használatára, akiknek korábban fenntartásaik voltak ezzel szemben.

Ezzel párhuzamosan a kínálat is egyre erősebb lett – teszi hozzá Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy and Governance divíziójának igazgatója. „Egyfelől ott vannak a nagy, globális szoftverfejlesztők és szolgáltatók, amelyek az üzleti modelljüket folyamatosan állítják át felhő alapú működésre, úgy formálják árazási és ösztönző rendszerüket, hogy az ügyfeleknek jobban megérje felhős terméket vásárolni. A hardvergyártók ajánlataiban is megjelennek azok a konstrukciók, amelyek a privát és a hibrid felhők kialakítását teszik műszakilag és pénzügyileg is vonzóbbá. Végül pedig számtalan software-as-a-service (SaaS-) szolgáltató kínál kisebb-nagyobb funkcionalitást a felhőben”, sorolja a különféle szereplőket Bódi Gábor.

Kapkodás után konszolidáció

Dr. Vasvári Gábor, T-Systems Magyarország
Dr. Vasvári Gábor, T-Systems Magyarország
A felhőhasználat két évvel ezelőtti, robbanásszerű felfutását nem annyira megtorpanás, mint inkább egyfajta konszolidáció követte, amely még ma is tart, folytatja a divízióigazgató. „2020 tavaszán tényleg a kapkodás ment, akkor az volt a fontos, hogy bármilyen módon és bármilyen áron, de biztosítsuk az üzletfolytonosságot és a rendelkezésre állást. Aztán ahogy elkezdtek működni az újonnan megvásárolt szolgáltatások és beálltak a folyamatok, a hibrid munkavégzés, úgy kezdtek el gondolkodni a vállalatok a továbblépés módján”, vázolja a folyamatot Bódi Gábor.

„A pandémiában a digitalizáció a versenyelőny megszerzésének vagy akár megtartásának egyik elsődleges eszköze lett, ebben pedig igen hangsúlyos szerepet kapott a felhő is”, veszi át a szót dr. Vasvári Gábor, a T-Systems stratégiai szakértője. „Felértékelődött a rugalmasság és az alkalmazkodókészség, amely a felhőszolgáltatások egyik nagy előnye. A hosszabb távon is sikeres működéshez elengedhetetlen a reziliencia, az pedig nem megy a felhő nélkül. Ezt ismeri fel egyre több ügyfél, és ennek hatására kezd el stratégiai szinten gondolkodni a felhőhasználatról”, mondja.

Természetesen óriási különbségek vannak az egyes cégek „felhőérettsége” között, és itt nem csak a technológiai felkészültségre kell gondolni, hanem a vezetőség elsődleges céljaira is. Az első lépcsőfokon azok a vállalatok állnak, amelyek – többnyire kényszerűségből ugyan – használnak néhány felhő alapú szolgáltatást, de alapvetően még a saját infrastruktúrában, az on-premise működésben hisznek, és mindenféle indokot találnak arra, hogy miért nem tudnak továbblépni. A második lépcsőn állók többnyire szintén csak belecsöppentek a felhőbe, de ha már egyszer így alakult, akkor igyekeznek ebből a lehető legtöbbet kihozni az üzletmenet számára. Legmesszebbre pedig azok a cégek jutottak – és sajnos ezek vannak a legkevesebben –, amelyek már tudatosan építik felhőstratégiájukat.

Torzító támogatások

Az infrastruktúra-üzemeltetéssel foglalkozó informatikai szakemberek számos cégnél már látják, hogy miként tudnának elindulni a felhős működés felé, ezzel is segítve a most különösen kiszámíthatatlanul változó üzleti igények kielégítését. Nem egy esetben azonban azt kell tapasztalniuk, hogy a vállalaton belüli irányítási struktúrák vagy éppen a pénzügyi meggondolások akadályozzák a továbblépést.

A fejlesztési stratégia sokszor arra épül, hogy pályázati forrásokból (elsősorban EU-s pénzekből) kiépítik az infrastruktúrát, azt maguk működtetik, majd néhány év múlva, szintén pályázati forrásokból – a beruházási költségkeret terhére –, lecserélik, és megint működtetik pár évig. „Beleragadnak a cégek ebbe az ördögi körbe ahelyett, hogy átálltak volna egy teljesen új modellre, amelynek lényege, hogy nem az eszközvásárlást finanszírozzák, hanem a szolgáltatások folyamatos igénybevételét”, világít rá a probléma egyik fontos aspektusára Bódi Gábor.

Hogy a kicsiknek se fájjon

A közepes és nagyobb vállalatok cloud journey-ét le tudja vezényelni egy T-Systems méretű és felkészültségű szolgáltató. A kisebb cégek viszont rendszerint egy nem túl nagy méretű, helyi szolgáltatóra támaszkodnak informatikai rendszereik üzemeltetésében. „Rendkívül fontos lenne, hogy a kkv-k is elinduljanak a felhőhasználat felé, de úgy, hogy ez ne tegye tönkre az őket most kiszolgáló helyi informatikai vállalkozásokat”, hangsúlyozza Bódi Gábor.

„Óriási feladat lesz a támogatáspolitika számára, hogy kidolgozza azokat a konstrukciókat, amelyek egyfelől nem fojtják meg a helyi IT-szolgáltatókat, másfelől viszont lehetővé teszik számukra, hogy elengedjék az eddigi üzemeltetési modelleket és részesei legyenek a felhős ökoszisztémáknak. A kkv-k bíznak a meglévő szolgáltatóikban, és a következő digitalizációs lépést, a felhő nagyobb arányú használatát is szívesebben elfogadnák, ha azt a jól ismert partner tanácsolja nekik”, teszi még hozzá.

A hiba persze nem csak pénzügyi vezetők készülékében rejtőzik. Az uniós pályázatok elosztásának rendszere ráerősített erre a logikára, hiszen eszközvásárlásokra sokkal könnyebben lehetett forrásokat találni, mint szolgáltatásokra. „Hiába fejlődött sokat az infrastruktúra, ha pont a finanszírozási modell miatt nem alakult át a gondolkodásmód. Egy nagyvállalat, vagy akár állami intézmény igazából akkor érti meg, hogy mekkora értéket jelent a nála működő digitális infrastruktúra, ha látja, hogy mennyit fizet érte havonta. Így viszont nem sikerült megmutatni a felhasználóknak, hogy milyen előnyökkel járhat számukra, ha nagy egyszeri beruházás nélkül, kiszámítható havi díjért mindig a legmodernebb digitalizációs megoldáshoz juthatnak hozzá. Meggyőződésem, hogy manapság ez az egyik legnagyobb gátja a digitális fejlődésnek Magyarországon”, teszi hozzá a T-Systems divízióigazgatója.

Ne csak gyorsan, jól is

Vállalati környezetben a felhőszolgáltatások igénybevétele a legritkább esetben valósítható meg önkiszolgáló alapon. Való igaz, mindegyik szolgáltató ad lehetőséget arra, hogy a felhasználó maga „kattintgassa össze” és vegye igénybe a kívánt elemeket, szolgáltatásokat. Tudni kell azonban, hogy milyen elemeket, mekkora kapacitásokat érdemes megvásárolni, azokat hogyan kell paraméterezni, és a felhős infrastruktúrát integrálni is kell a meglévő rendszerekhez. Emiatt a „felhősödés” egy viszonylag hosszú utazás, ahol ráadásul minden megmászott hegycsúcsról újabb távlatok, újabb meghódítható és meghódítandó csúcsok bontakoznak ki.

Németh László, T-Systems Magyarország
Németh László, T-Systems Magyarország
Az is rendkívül lényeges, hogy a felhőhasználat nem kizárólag technológiai kérdés. A fentebb említetteknek megfelelően tekintettel kell lenni a pénzügyi aspektusokra, át kell gondolni az informatikának a cégben betöltött szerepét és a vele szemben támasztott elvárásokat, az átalakuló feladat- és hatáskörök miatt pedig esetleg muszáj lesz hozzányúlni a szervezet felépítéséhez. Nem beszélve arról, hogy az igazán jó felhőstratégia nem egyszerűen a meglévő működést kívánja egy másik környezetbe áthelyezni, hanem sokkal inkább az új üzleti modellek kidolgozása számára készíti elő a terepet.

A felhős működés felé vezető út, a „cloud journey” olyan utazás, amelyen könnyű eltévedni, ezért a legtöbb vállalat számára érdemes lehet tapasztalt idegenvezetőt felfogadni. Még jobb, ha ennek az idegenvezetőnek van olyan térképe és iránytűje, amely sem őt, sem az ügyfelet nem engedi letérni a helyes útról. „Számos igénnyel találkozunk ügyfeleink oldaláról. Van, ahol a szükség hatására gyorsan bevezettek valamit, és azt kérik tőlünk, hogy nézzük át, értékeljük a megoldást. Mások már érzékelik a már használatba vett felhőszolgáltatások előnyeit, és ahhoz kérnek tanácsot, hogy merre, hogyan tudnának továbblépni. De sokszor megjelennek a már említett pénzügyi és szervezeti kérdések is, például hogyan lehet jól beilleszteni a tervezésbe és a költségvetésbe a havidíjas elszámolásokat, melyek a legjobb finanszírozási formák, honnan lehet támogatásokat szerezni, és így tovább”, említ néhány ügyfélkérést Németh László, a T-Systems Hibrid IT csapatvezetője.

Mindenkit meg kell érteni

Amikor felhőszolgáltatásokról van szó, a T-Systems Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a felhőbe vezető út minden szakaszán segíteni tudja ügyfeleit, mondja Bódi Gábor. „Stratégiánk alapja, hogy kitörjünk a hagyományos infrastruktúra-szállító és rendszerintegrátor szerepből, és az ügyfeleinkkel közösen építsünk jövőálló megoldásokat. Ezt azért is tudjuk megtenni, mert a hagyományos infokommunikációs és a felhőszolgáltatási piramisnak is minden rétegében rendelkezünk szakértelemmel, tudással, a távközlési szolgáltatásoktól kezdve az adatközponton, az infrastruktúra- és platformszolgáltatásokon át a SaaS-megoldásokig. Nem utolsósorban pedig megvan az az iparági tudásunk is, amelynek révén pontosabban fel tudjuk térképezni az ügyféligényeket”, teszi hozzá.


A cloud journey hosszú beszélgetéseket jelent az ügyféllel, a vállalat minden szintjén, az informatikusoktól a pénzügyi szakembereken át a legfelsőbb vezetésig, folytatja Németh László. Mindenki motivációját, sikerkritériumait meg kell érteni, át kell látni, hogy ki milyen eredményeket vár a felhőszolgáltatások fokozottabb igénybevételétől. Lehet, hogy a kiindulási pont az informatikai szakmai igényrendszer, de azok az igazán hasznos beszélgetések, amelyek a pénzügyi-finanszírozási struktúrákon át végül eljutnak a stratégiai jövőképig. „Mindenkinek látnia kell, hogy ez nem megy egy csapásra, az utazás nem két hónapig fog tartani. Közösen dolgozzuk ki az új üzleti modelleket és ezekre építjük fel a jövőálló, rugalmasan méretezhető, biztonságos infrastruktúrát”, fogalmaz Németh László.

Keretek között szabadon

Mindezt pedig nem esetlegesen végzik el, hanem a már említett iránytű és térkép, vagyis egy jól definiált keretrendszer (cloud adoption framework) segítségével. A keretrendszer pontosan szabályozza, hogy mit kell felmérni, milyen kérdéseket kell feltenni, milyen lépéseken kell végigmenni. „Ezek sokszorosan kipróbált, bizonyított eszközök, amelyeket mi is magabiztosan használunk. A beépített tudásnak és a szakértelmünknek köszönhetően a keretrendszert követve nem lehet mellényúlni. Nem szükséges a projekt teljes scope-jának minden részletét jó előre kitalálni, ami az agilis fejlesztések korszakában nem is nagyon működne. Ennek ellenére sem fordulhat elő, hogy az út egy későbbi szakaszában döbbenjünk rá, hogy rossz irányba indultunk el. Viszont azt is tisztán látjuk, hogy hol húzódik a határ, amit nem érdemes átlépni”, magyarázza a keretrendszerek jelentőségét Bódi Gábor.

Amit ne tegyél

A felhővel kapcsolatban mindig is sok tévképzet élt a vállalati ügyfelekben, és az eloszlatottak helyett mindig teremnek újak. A T-Systems szakemberei tapasztalataik alapján megemlítettek néhány rossz gyakorlatot, amelyekt egyáltalán nem érdemes követni.

– A jelenlegi infrastruktúra teljes átköltöztetése a felhőbe
Konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy kevés kivételtől eltekintve a jövő a hibrid felhőé, vagyis a saját földi és a felhős infrastruktúra együttéléséé. Egy teljes vállalati infrastruktúra felhőbe költöztetése iszonyúan drága és óriási ráfizetést jelent.

– Meglévő nagy, monolitikus alkalmazások felhőbe vitele
A monolitikus alkalmazások nem azért nem korszerűek, mert a saját adatközpontban futnak. Ha már a felhő az irány, meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazás mely elemeit lehet kiváltani különféle platformszolgáltatásokkal, melyeket lehet átírni felhő natív, mikroszerviz alapú vagy konténerizált formába.

– A hosszú távú elköteleződés hiánya
A felhő egyik nagy előnye a rugalmasság, a gyors méretezhetőség – de ezen felül van még számos, például az üzemeltetési terhek csökkentése. Ha a kapacitás jó előre tervezhető, nem kell félni a hosszabb távú szerződésektől.

– Az egységes menedzsment hiánya
Hibrid környezetben kulcsfontosságú, hogy a vállalati informatika egy helyről, hatékonyan tudja menedzselni mind a saját belső, mind a felhős környezetét. Különösen felértékelődik ez a képesség a többfelhős (multi-cloud) környezetek küszöbönálló terjedésével.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt kapja, bőven van lehetőség az egyedi igények kielégítésére. Más kell annak az ügyfélnek, ahol a terhelés éves szinten legfeljebb öt százalékot ingadozik, és más az online kereskedőnek, aki az éves forgalom 40 százalékát a karácsony előtti egy hónapban bonyolítja le. Ha kéri az ügyfél, és megvalósítható, az általa preferált nagy felhőszolgáltatónál valósítják meg a rendszerét, de ha nincsenek ilyen kiforrott elképzelései, együtt találják ki, hogy melyik lenne neki a legjobb. Arra is van megoldás, ha jogszabályi korlátok nem teszik lehetővé a nyilvános felhőszolgáltatások igénybevételét: a T-Systems Cloud & Data Centerében megvalósított Azure Stack Hub a Microsoft felhőjének minden előnyét biztosítja, miközben az ügyfél biztos lehet abban, hogy adatai nem hagyják el Magyarország területét.

Utazás lépésről-lépésre


A cloud journey egyik első lépése a diagnosztika, a meglévő környezet teljes feltérképezése (erre egy olyan eszközt és módszertant használ a T-Systems, amelyet a Deutsche Telekommal közösen fejlesztett ki). A felmérése során fény derül a hagyományos infrastruktúra hiányosságaira is, a rosszul kezelt licencekre, az elavult vagy biztonsági szempontból kockázatos szoftververziókra. A már nem frissíthető alkalmazások esetén, amelyeknek esetleg a fejlesztője sem elérhető, megvizsgálják, hogy lehetne-e felhő natív szoftverrel helyettesíteni. Hasonlóképpen kiderítik azt is, milyen felhőszolgáltatásokat használ már esetleg a cég – meglepően sok esetben a vállalati informatikai osztály sem tudja pontosan, hányféle és milyen szolgáltatások került be „fű alatt” a vállalathoz. De a legitim szolgáltatások esetében is kiderülhet, hogy felesleges kapacitásokért fizet a szervezet vagy rossz a paraméterezés.

Mindezek alapján részletes dokumentációt tesznek le a vállalatvezetés asztalára, készítenek egy proof-of-conceptet is és felvázolják a lehetséges irányokat. „Nem akarunk mindenáron mindenkit és mindent a felhőbe terelni. Könnyen lehet, hogy nemrégiben volt átfogó hardverfrissítés a cégnél, vagy az aktuális állapot egyelőre megfelel az igényeknek, vagy egyszerűen nem éri meg bizonyos funkciókat a felhőben megvalósítani; ehhez kell ismerni az ügyfél üzletét, piacát. A korábbi felfogással ellentétben ma már minden szakértő úgy véli, hogy a hibrid felhős működés lesz véglegesnek tekinthető. Mi is erre készítjük fel az ügyfeleket, azt is hangsúlyozva, hogy az igazi üzleti előnyök a felhősödés egy későbbi fázisában jelentkeznek”, mondja dr. Vasvári Gábor.

Tudatos tervezés

„A lényeg a tudatos felkészülésben és megvalósításban rejlik. Igen hasznos, ha a vállalatok felhőszolgáltatásokat kezdenek használni, de az üzleti előnyöket úgy tudják maximalizálni, ha nem ad hoc módon veszik igénybe ezeket, hanem feltérképezik a lehetőségeket, és kijelölik az irányokat. Ebből a tudatosításból az ökoszisztéma minden szereplőjének ki kell vennie a részét. Mi is törekszünk erre, mint ahogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a vállalati informatikusokat is bevonjuk a közös gondolkodásba, értékképzésbe, mert csak egymást segítve tudunk végigmenni az úton”, teszi hozzá végül Bódi Gábor.