Címlapon

Farkas Béla, Zeiss Digital Innovation Hungary
Farkas Béla, Zeiss Digital Innovation Hungary
Forrás: Tóth Balázs
Miskolcról egy világcégbe

Egyenrangú partnerként a szoftverfejlesztésben

Stratégiai célokat ma már nem lehet informatika nélkül elérni, stratégiai informatikát pedig egy világcég nem bízhat külső partnerekre. Az optikai világ német óriása, a Zeiss is létrehozta saját digitális szolgáltató ágát, amely most magyar lábbal is kiegészült. A speciális nemzetközi háttérnek köszönhetően a magyar vállalat és munkatársai olyan projekteken dolgozhatnak, amelyekről mások csak álmodhatnak.

Néhány soros hír volt pár hete, hogy Zeiss Digital Innovation Hungary (ZDI) néven új szoftverfejlesztő vállalat kezdi meg működését Magyarországon, budapesti és miskolci telephelyekkel. A történet azonban korábban kezdődött és jóval többről szól, mint hogy egy világcég Magyarországra hoz némi szoftverfejlesztési kapacitást.

Nem számított a távolság

Az előzmények 2017-be és Miskolcra nyúlnak vissza, vág bele a kezdetek felidézésébe Farkas Béla, a ZDI ügyvezető igazgatója. „Akkoriban a Madis Consulting nevű szoftvercégemmel elsősorban a német piacra dolgoztunk. Ennek során több projektben is gyümölcsöző együttműködést folytattunk egy közepes méretű, több telephelyen működő német vállalattal, a Saxonia System AG-val. Nekik volt egy belső használatra szánt módszertanuk, az ETEO, vagyis az Ein Team, Ein Office, amelyet nemzetközi viszonylatban is hasznosítani lehetett. Erre a metodikára alapítottuk meg 2017 végén az ETEO Software Factory-t”, mondja az üzletember.

Zeiss: felelősséggel az optika élvonalában

Mindenki ismeri a Zeiss nevét, hiszen az itthon is összeforrott a minőségi optikai termékekkel, ám mégis kevesen vannak, akik tényleg tisztában vannak vele, milyen kiterjedt tevékenységet folytat a vállalat. Carl Zeiss 1846-ban, Jénában alapította a céget, amely már korán ráállt az optikai műszerek és készülékek gyártására.

Jelenleg négy nagy üzleti területre oszlik a Zeiss tevékenysége. A legtöbb bevételt az az egység hozza, amelyről valószínűleg a legkevesebben tudnak: ez a chipgyártásban használt litográfiai berendezések optikai komponenseit gyártja. A második nagy terület az orvostechnológia, elsősorban a szemészeti, mikrosebészeti és diagnosztikai eszközök terén: a lézeres szemműtétekhez használt berendezések terén piacvezető a vállalat. A harmadik az ipari minőség-ellenőrzés, a nagy precizitású mérések és a kutatók számára készített mikroszkópok szegmense, és végül a negyedik (árbevételben a legkisebb) a fogyasztói termékek, vagyis a szemüvegek és a sportcélú távcsövek.

Világcéghez képest szokatlan a Zeiss tulajdonosi háttere is. A vállalat részvényeinek kizárólagos tulajdonosa a Carl Zeiss Foundation, amelyet még maga Carl Zeiss és partnere, Ernst Abbe hozott létre. Az alapítvány statútuma nemcsak megtiltja, hogy részvényeket adjanak el (a papírokat nem is forgalmazzák a tőzsdén), hanem az osztalékot is az eredetileg meghatározott célokra kell fordítani. Ezek a célok a természettudományok, a mérnöki területek és a matematika előremozdítása, egyetemek és kutatóintézetek támogatása révén.

Az ETEO különlegessége a működési módban rejlett. Ahogy Farkas Béla mondja, nem pusztán egy near-shore fejlesztőközpontot szerettek volna létrehozni, ahova a külföldi partner vagy megrendelő delegálja az egyszerűbb munkákat. „A cél az volt, hogy olyan munkakörnyezetet hozzunk létre, ahol a miskolci informatikusok a német kollégákkal egyenrangú módon, ugyanazon munkavégzési stílusban tudnak dolgozni. A magyar és a német irodákba nagy méretű videófalakat építettünk, a közös projekteken dolgozó irodák között állandó volt a videókapcsolat, amit a közös munka nyomon követésére szolgáló digitális scrum-tábla egészített ki. Innentől kezdve igazából mindegy volt, hogy valaki Budapesten, Miskolcon, Drezdában vagy Münchenben ül. A fizikai távolság ellenére mindenki úgy érezhette, hogy egyazon irodában dolgozik, bármikor tud szólni a távoli csapattagokhoz, ami sokkal hatékonyabb együttműködést tett lehetővé. Nem az számított, hogy ki hol dolgozik, csak az, hogy mit tud megvalósítani, mit tud hozzátenni a csapat közös eredményeihez.”

A vállalkozás gyors fejlődésnek indult. 2018 elején nem egészen 20 fővel kezdtek, ami alig egy év alatt a duplájára emelkedett. Az ETEO kimondottan németországi projekteket keresett, azokban vett részt, és hamarosan a világ egyik leghíresebb optikai cége, a Zeiss lett az egyik megrendelőjük, amelynél mind több projektnek lettek részesei. A szálak még szorosabbra fonódtak, amikor a Zeiss felvásárolta a Saxoniát, és létrehozott egy új egységet, a Zeiss Digital Innovationt, vagyis a ZDI-t.


 

Stratégiai célok nyomában

A ZDI a Zeiss digitális stratégiájának egyik talpköve, amely a legmagasabb szinten van bekötve a cégvezetésbe. (Lásd a „Zeiss: felelősséggel az optika élvonalában” című keretet!) Közvetlenül az igazgatóság alá van rendelve egy Zeiss Digital Partners nevű szervezet, amely a vállalat nagy üzleti területeit fogja össze informatikai szempontból. A ZDP alá négy egység tartozik. Az első a Digital Customer Interaction (DCI), amely a Zeiss külső relációit (ügyfeleket, partnereket) segíti a fejlesztéseivel (például ügyfélportállal). A következő a Data & Analytics, amely a vállalatnál felhalmozott óriási adatvagyon hasznosítását végzi; ezek egyaránt lehetnek üzleti adatok, gyártósorok adatai, vagy akár az egyes eszközök által rögzített információk. Természetesen a keletkezett egészségügyi adatokat szigorú törvények védik, az ilyen besorolású információkat kizárólag anonimizálva lehet felhasználni különféle kutatási és fejlesztési projektekben. Létszámát tekintve a legkisebb egység a Digital Business Innovation (DBI), amely új lehetőségeket tár fel a Zeiss digitális ökoszisztémájának bővítésére. Végül a negyedik, legnagyobb egység maga a Zeiss Digital Innovation, amely valójában a szoftverfejlesztést takarja.

„Óriási jelentősége van annak, hogy közvetlenül az igazgatótanács alá vagyunk rendelve”, hangsúlyozza Farkas Béla. „Nem valamelyik üzleti egységhez tartozunk, mert azoknak is megvan a saját belső informatikai csapatuk. Mi a legújabb vállalati tervezési ciklusban elhatározott digitális stratégiát valósítjuk meg az üzleti területek felett, az egész vállalatra kiterjedően. Abban segítünk az egyes részlegeknek, hogy az informatikát minél teljesebb módon tudják üzleti céljaik megvalósítására alkalmazni. Az üzleti alapműködéshez szükséges, core rendszerek fejlesztésében veszünk rész. Nem levelező- vagy CRM-rendszert készítünk, hanem mondjuk lézeres szemműtétekhez építünk prediktív modellt lineáris regresszióval, vagy a Zeiss átfogó egészségügyi platformját, a ZEISS Medical Ecosystemet fejlesztjük. Ennek egyébként pont Miskolcon van a legnagyobb fejlesztési bázisa.”

A csapat a mindene

Nem ritka, de nem is magától értetődő, hogy a korábbi tulajdonos tovább vezesse cégét, miután eladta, különösen, hogy ha ez a cég része lesz egy multinacionális konglomerátumnak. Farkas Béla mégis ezt az utat választotta, az okokról pedig ezt mondja:

„Amikor német befektetőtársammal megalapítottuk az ETEO Software Factory-t, nem a későbbi exit járt a fejünkben, nem az volt a célunk, hogy néhány éven belül eladjuk a céget. Talán nagy szavaknak tűnnek, de én tényleg olyan perspektívát akartam adni a magyar informatikusoknak, olyan munkakörnyezetet és lehetőségeket teremteni számukra, hogy ne kelljen elhagyniuk az országot, ha igazán izgalmas, nagyívű projekteken akarnak dolgozni. Rendkívül élveztem ezt a munkát és nagy örömet adott nekem, hogy közben egy kiváló csapatot sikerült összekovácsolni.

„A ZDI-n belül most ugyanezt szeretném folytatni, de már nagyobb lehetőségekkel a hátam mögött. A terveink között szerepel, hogy a következő három évben a kétszeresére vagy akár a háromszorosára is növeljük a csapatot, Miskolcon és Budapesten, mindkét helyszínen világszínvonalú irodai környezetet biztosítva. Ez a növekedési ütem megvalósítható, de olyan kihívás, amely elől nem szerettem volna kitérni, mert meggyőződésem, hogy nincs még egy olyan szoftvercég Magyarországon, mint a ZDI. Aki Németországba vagy az USA-ba szeretne menni informatikusi munkára, az pont olyan céget és olyan lehetőségeket keres, mint amit mi itt és most kínálni tudunk.

„Hiszek abban, hogy a mi legnagyobb értékünk a csapat, az emberek, akik velünk dolgoznak. Nem csak a szaktudásuk, hanem az emberi alapértékeik is, amelyek azzá teszik a vállalatot, ami. Ez visz minket előre, mert enélkül semmit sem tudnánk csinálni.”

Ez a ZDI volt az, amely felvásárolta korábbi partnerét, az ETEO Software Factoryt, és létrehozta belőle magyarországi leányvállalatát. „Nem egyszerűen jó programozókat kerestek, mert azt máshol is találtak volna”, mondja Farkas Béla. A ZDI számára az volt a fontos, amit a korábbi együttműködések során már megtapasztaltak, vagyis hogy a magyar munkaerő a puszta programozási tudáson túl mekkora hozzáadott értéket tud bevinni a projektekbe. Értékelték a nyitottságot, az elkötelezettséget, a munkastílust – mindazt, amit egy távolabbi fejlesztőpartner esetében nem feltétlenül találnak meg.

Volt más oka is annak, hogy a Zeiss szorosabbra kívánta fűzni a szálakat. A digitalizáció stratégiai cél a vállalatnál, és a stratégiai célokat nem lehet külső partnerekkel megvalósítani. Azokon a területeken, ahol a ZDI is dolgozik, rendkívül sok szellemi tulajdont, szabadalmat használnak fel, és azokhoz nem engedhetnek közel bárkit. Volt olyan projekt, amelyben az ETEO korábban, még külsős partnerként nem vehetett részt; sőt, most is zajlanak olyan fejlesztések, amelyekbe csak Németországban dolgozó kollégák folyhatnak bele.


 

Közel az üzlethez

Ezzel együtt rendkívül széles és színes azon munkák köre, amelyeken a Zeiss Digitali Innovation magyar munkatársai dolgozhatnak. Mivel nincsenek az egyes üzleti területek alá rendelve, bármelyik számára végezhetnek munkát. Az egyik zászlóshajó a már említett ZEISS Medical Ecosystem, amely az orvostechnológiai részleg számára készül. Ez egy hatalmas, mindent átfogó platform, amely összekapcsolja egymással a klinikákat, az orvosokat, a betegeket, de még a gépeket is. „Olyan zökkenőmentes átjárhatóságot és összekapcsolhatóságot szeretnénk emberek, gépek és szolgáltatások között, mint amilyet az Apple megvalósított”, érzékelteti a célokat Farkas Béla. De arra sem adódik máshol Magyarországon lehetősége egy fejlesztőnek, hogy a chipgyártó berendezések optikájának precíziós mozgatását végző szoftver készítésében vegyen részt – Miskolcon és Budapesten most egyebek mellett ez is készül.

Azzal, hogy közvetlenül az igazgatótanács alá tartoznak, a ZDI és annak magyar részlege is nagyon közel kerül a tényleges üzlethez, az üzleti felhasználókhoz. „Nem egy hosszú lánc végén ülünk, ahova lassan csorognak le a kisebb feladatok, hanem egyből a dolgok sűrűjében találjuk magunkat. Elég csak arra gondolni, hogy én magyarországi ügyvezetőként három lépésre vagyok a board elnökétől. Nem egy kis csavar vagyunk a nagy gépezetben, hanem a hajtáslánc fontos eleme, mondhatni a sebességváltó, amely a motor, vagyis az informatika erejét átadja a kerekeknek, azaz az üzletnek”, fogalmazza meg a különbséget Farkas Béla.


Tovább növeli majd a lehetőségeket, hogy mivel Magyarországban komoly potenciált lát a Zeiss, a ZDI-n kívül a két másik digitális részleg, a Data & Analytics és a DCI is meg fog jelenni az országban, és már meg is kezdődött az ehhez szükséges csapatok toborzása, felállítása. Növekedési fókuszunk Miskolc mellett egyre inkább Budapest. „Célunk, hogy ne csak a Zeiss ökoszisztémájának legyünk meghatározó eleme, de a magyarországi szakmai térben is letegyük a névjegyünket”, teszi hozzá az ügyvezető.

Családias hangulat egy multiban

A Zeiss számokban

– több mint 35 ezer alkalmazott mintegy 100 országban
– a világ mikrochipjeinek 80 százaléka készül a Zeiss optikákat használó ASML litográfiai gépeken
– 7,5 milliárd euró bevétel
– 943 millió euró kutatás-fejlesztésre
– 500 benyújtott szabadalom
– 36 Nobel-díjhoz vezető kutatásban használtak Zeiss-rendszereket
– 50 Zeiss kameralencse járta meg a világűrt az Apollo-küldetések során
– 3 technikai Oscar-díjat nyertek Zeiss-lencsével forgatott filmek

A vállalatszintű lehetőségek természetesen az egyes munkavállalók szintjén is jelentkeznek. Már maga a programozási munka célja sem szokványos, de az üzleti területekhez való közelség azt is jelenti, hogy korántsem csak programozókra van szükség. „Aki belép a magyarországi Zeiss vállalatba, gyakorlatilag bármilyen szerepkört betölthet. Lehet product owner, product manager, egyáltalán nincs kötöttség. Van kollégánk, aki Miskolcról irányítja egy új alkalmazás kitalálását és üzleti menedzsmentjét. Többnyire vegyes csapatokban dolgozunk, amelyekben egyaránt vannak magyar és német kollégák, és nagyon sokszor mi visszük a projektbe a speciális orvostechnológiai szaktudást. Amit végzünk, az nem csak technológiai szempontból »cutting edge«, hanem az anyavállalat fő tevékenységeihez kapcsolódik és közvetlen üzleti hatása is van. Biztos vagyok benne, hogy nincs Magyarországon még egy olyan cég, amely ilyen lehetőségeket tudna kínálni egy informatikai szakembernek”, állítja határozottan Farkas Béla.

Még két tényezőt emel ki az ügyvezető, amelyek véleménye szerint megkülönböztetik a magyar ZDI-t a multinacionális cégek kötelékében működő többi szoftvervállalattól. Az egyik, hogy a nemzetközi keretek között is sikerült megőrizni a kisvállalatra jellemző családias hangulatot. Ahogy mondja, ötvözték a két világ pozitív elemeit: a multilétből adódó szabályozottságot és a kisebb cégméretből adódó jó légkört.

Utóbbira jó példa a távmunka szabályozása. Az ETEO számára nem volt ismeretlen a távmunka, a videón keresztüli kapcsolattartás, így a Covid-korlátozások sem rengették meg a céget. Amikor pedig a lezárások után újra megnyitották az irodákat, a kollégák 80 százaléka egyből visszajött szinte teljes munkaidőre. „Mi attraktívvá akarjuk tenni az irodai munkát, az a célunk, hogy a kollégák szeressenek bejárni. Ezért flexibilis munkavégzési modellt vezettünk be: lehetőséget adunk a kollégáknak, hogy együtt dolgozzanak, de nem erőltetjük. Jelenleg azt kérjük, hogy munkatársaink a havi időkeret 40 százalékát töltsék bent az irodában. Nem azért, mert látni akarjuk, hogy tényleg dolgoznak, hanem hogy találkozzanak egymással, még jobban összekovácsolódjanak a csapatok. És működik a dolog, nagy vonzerőt jelent a csapat, mert a kollégák egyszerűen szeretnek együtt dolgozni”, teszi le a voksát a ma oly népszerű hibrid munkavégzés mellett Farkas Béla.

Van egy másik, nem ennyire közvetlenül tapintható, de a fiatalabb munkatársak számára egyre inkább fontossá váló előnye is a ZDI-nél végzett munkának, teszi még hozzá az ügyvezető. Ez pedig nem más, mint hogy tevékenységükkel jó ügyeket szolgálhatnak, több szinten is pozitív az „impactja” a munkájuknak. Bármelyik üzleti terület számára is dolgozzanak, azzal számtalan ember életét, munkáját könnyítik meg. Igaz ez a chipgyártásra, de még inkább az orvosi és látásjavító berendezések fejlesztésére: ezek közvetlenül javítják sokak életminőségét, pozitív hatást gyakorolva a társadalom egészére. Van ennek azonban egy közvetett hatása is. A Zeiss tulajdonosa egy alapítvány (Lásd a „Zeiss: felelősséggel az optika élvonalában” című keretet!), amely a tulajdonosi osztalékot mindig visszaforgatja alapkutatások és különféle fejlesztések finanszírozásába, egyetemek, kutatóintézetek támogatásába. Ily módon a közvetlen pozitív hatás többszörösen multiplikálódni is tud.

(A cikkben szereplő képeket Kertész Kornél készítette.)